30 éves az önkormányzatiság Magyarországon – Voltak viták a testületben, de baráti viszony alakult ki közöttünk

A Független Kisgazdapárt jelöltjeként dr. Kalmár Béla 1994-1998 között volt a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés tagja, 1998-2002 között pedig Nagykanizsa önkormányzatának a képviselője.

A körzeti állatorvosi szolgálat után 1992-től egészen nyugdíjba vonulásáig a rédicsi határállomáson teljesített szolgálatot.

– A rendszerváltás után azzal a kéréssel fordultak hozzám a mezőgazdaságban dolgozó ismerőseim, hogy vegyek részt a közéletben. 1990-ben kerültem kapcsolatba a kisgazdapárttal. A pártnak Kiskanizsán működött egy életképes szervezete, gyakran találkoztunk ott, politizáltunk, közösen utaztunk fel Budapestre a kisgazdapárti nagygyűlésekre. Meghallgattuk dr. Torgyán József, a FKgP elnökének, az Orbán kormány későbbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterének a beszédét. Torgyán ügyes pártszervező volt, ambiciózus pártvezetőként, nagyszerű szónoki képességével összefogta és megszervezte, néppárttá tette a kisgazdapártot. A párt Zala megyei szervezete az 1994-es választásokon engem is jelölt a megyei közgyűlésbe képviselőnek – emlékezett dr. Kalmár Béla a közéleti tevékenységének indulására.

– Az MDF, a KDNP és a Fidesz-frakcióval együtt alkottuk a jobboldalt, az MSZP és az SZDSZ pedig a baloldalt. A ’98-as önkormányzati választásokon pedig listáról kerültem be a városi közgyűlésbe. Marton Istvánnal, dr. Baranyi Enikővel, a KDNP képviselőjével mi alkottuk az úgynevezett kisfrakciót, a Fidesz mellett mi voltunk a jobboldaliak. Egy taggal mi voltunk többen, mint az MSZP-SZDSZ frakció és a Városvédő Egyesület. Az önkormányzati választáson Tüttő István szerezte meg a polgármesteri címet, Tarnóczky Attilát és Törőcsik Pált pedig a közgyűlés választotta meg alpolgármesternek. A jobb és a baloldal akkor is komolyan egymásnak feszült, de az ellentétek ellenére is jól tudtunk együttműködni, amit bizonyít a város akkori fejlődése. A frakció sikeréért sokat tett Birkner Zoltán. Szerencsésen tudtunk együttműködni Tüttő István polgármester úrral. Ő egy nagyszerű polgármester volt, kiváló vezetői képességekkel és kompromisszumkészséggel. El lehetett vele fogadtatni a város fejlődését elősegítő fejlesztési terveket. Legtöbb esetben az MSZP-frakció is együttműködött velünk, egyedül a költségvetés tárgyalása során jelentkeztek köztünk ellentétek. Szokás szerint, ha jó volt a költségvetés-tervezet, ha nem, az ellenzék nem fogadta el, de az utolsó pillanatban kisebb-nagyobb módosításokkal azért megszavazták. Számos fejlesztést hajtottunk végre; 1999-ben készült el a városfejlesztési koncepció, és alakult meg a Via Kanizsa Kht., jelentős út-, híd- és járdafelújítások történtek. 2001-ben városfejlesztési osztályt hozott létre az önkormányzat. Intézményeket, iskolákat újított fel és újakat épített. Az önkormányzati ciklus legjelentősebb beruházása a városi könyvtár építése volt, mely Zakó László és Göndör István országgyűlési képviselők lobbizása eredményeként valósult meg közel 1 milliárd forint értékben, állami támogatással. Visszatetsző volt, hogy a zalaegerszegi és környéki fideszes képviselők nem szavazták meg a nagykanizsai könyvtár létrehozását. Ezért kellett Göndör Istvánnak is besegíteni, hogy az MSZP-frakcióból is megszavazzák ezt a beruházást. Viták természetesen voltak akkor is a jobb és a baloldal között, de a szünetekben együtt beszélgettünk és baráti viszony alakult ki közöttünk. Későbbiekben, amikor a kisgazdapárt felbomlott nem vettem részt a közéletben. Különösebben nem figyeltem a városi közgyűlésben történteket sem. A 2010-ben, illetve 2010 után a Fidesz-kormány az önkormányzatok és a kórházak adósságait átvállalta és tehermentesítette azokat. Az önkormányzatok ezt a nagy adósságot a Medgyesi és a Gyurcsány kormányok idején halmozták fel, amikor a pedagógusok és a közalkalmazottak bérét jelentősen megemelték, sok feladatot az önkormányzatokra hárítottak. A béreket és a feladatokat felemelték, de forrást nem biztosítottak hozzá. Így azt az önkormányzatoknak saját vagyonuk feléléséből vagy felvett hitelekből kellett fedezni. A miniszterelnök a későbbiekben végig járta a megyei jogú városokat, és felajánlotta a segítségét a Modern Városok Programja keretében. A tervek elkészültek, a források biztosítása folyamatban volt és van. 2018 után a nem Fidesz-vezetésű önkormányzatok bátran belenyúltak a fenti tervek módosításába, testre szabásába és így lelassították a források folyósítását. Ebből adódóan a közgyűlésekbe éles viták alakultak ki a jobb és a baloldal között. Külső szemlélőnek úgy tűnik, hogy ezek a párbeszédek eldurvultak, nélkülözik a barátságos hangnemet, és a kompromisszum hajlamot – vélekedett az egykori képviselő.

Bakonyi Erzsébet