Fő elv a mindenki számára használható világ

A 350 főt számláló Mozgáskorlátozottak Nagykanizsai Városi Egyesülete 62 településen van jelen, 5 vidéki és 1 kanizsai csoporttal működik. Rendszeresen tartanak akadálymentesítési bejárást, legutóbb éppen Zalakaroson voltak, hogy felhívják az illetékesek figyelmét a fogyatékkal élők közlekedési nehézségeiből adódó mindennapos problémájára. Kardos Ferenc, az egyesület elnöke, és Kasper Márta, az egyesület titkára lapunkkal is megosztották a gondjaikat.

– Egy szinten kellene kezelni a fizikai és a lelki akadálymentesítést. Ezen azt kell érteni, hogy hiába van akadálymentesítve egy épület, egy közlekedési útvonal, vagy egy technológia az üzemben ahol dolgoznak, ha nem merik, és nem tanulják meg használni. Esetleg lelki gondjaik vannak azzal, hogy egyáltalán kilépjenek otthonukból – hívta fel a figyelmet az elnök.

– Nagyon sokszor egyedül próbálnak ügyeket intézni, mert a környezetük nem látja be, hogy ez milyen nehézséget okoz nekik. Az egyesületben éppen ezért az a gyakorlat, hogy összeírjuk és megbeszéljük a problémákat. A vezetők sorstársi és tapasztalati tanácsadók egyben. Az életmódra és az életvitelre vonatkozó tanácsokkal is ellátják a tagokat. Külön választják az egyedi és a sokakat érintő kérdéseket. Legnagyobb gond a társasházaknál tapasztalható, ahol nagy szükség lenne a lakóközösség pozitív hozzáállására. Tisztában vannak vele, hogy költsége van az akadálymentesítésnek, és senki nem hihet abban, hogy az akadálymentesítés egyszer és mindenkorra megoldható – hangsúlyozta Kardos Ferenc.

– Egyrészt azért nem, mert mindig keletkeznek új akadályok, fejlődik, vagy éppen átalakul a város, és vannak olyan ideiglenes akadályok, amelyek évekig is ott maradnak. De vannak szép példáink is. Az egyesületünk filozófiája szerint nem a mozgáskorlátozottak számára kell rámpát emelni. Fő elv a mindenki számára használható világ. Ha az Ady utcát nézzük, ott jól megvalósították az akadálymentesítést. Azonban gondot okoz a posta melletti járdaszakasz, ahol megmaradt a magas szint. Mi nem hiszünk abban, hogy minden akadálymentesítést hamar meg lehet valósítani, ezért nagyon fontos a munkánkban, hogy súlyozzunk: Mi az, amihez mindenképpen nagyobb önkormányzati támogatás kell, mert különben nem lépünk előre. Megoldást jelenthetne a közlekedési szabályok összehangolása az akadálymentesítéssel. Az önkormányzat bizottságaiban nincsenek civil tanácsadók, akik időben részt vehetnének a tervezési folyamatokban, mert az utólagos akadálymentesítés mindig drágább, és nem is olyan jó minőségű. Az akadálymentesítés másik oldala, hogy hozzá kell szoktatni a kanizsai társadalmat, hogy itt fogyatékkal élők járnak, mert hiába akadálymentesített a környezet, ha a közlekedési morálunk nem teszi azzá.

Van még tennivaló a városban. A postára is nehéz a ki-be járás, a bejárati ajtót a kerekesszékesek nem érik el, ha pedig kinyitja nekik valaki, akkor is nehéz megtartaniuk, amíg kanyarodnak. Egy újabb feladaton gondolkodunk – jegyezte meg az elnök.

Az egyetem térinformatikusaival szövetkezve intelligens térképet szeretnének készíteni Kanizsáról, amely az akadálymentes útvonalakat és a vendéglátóhelyeket jelölné meg.

Kasper Márta autóval közlekedik Galambokról Kanizsára. Az egyik lábát 33 éves korában leamputálták érszűkület miatt. Ő megtanult így élni, ki tudja venni a kerekesszéket a járművéből, és ellátja tanácsokkal a többieket.

– A tagság egyöntetűen panaszkodik a Fő úton lévő jelzőlámpák gyors működésére. A zebrákon még át sem hajtanak, s máris pirosra vált a lámpa. A kórház területére beengedik elektromos székkel a mozgássérülteket, de visszafelé már nem mehetnek. Fel kellene jönniük az ívelten végződő járdára, de így lejönni se tudnak róla. A rendőrség előtti lejtős járdán kanyarodás közben könnyen kieshet az ember a kerekesszékből – sorolja a gondokat hozzátéve: a kereszteződésekben is szükség lenne az akadálymentesítésre, mert ha nem tudja valaki letenni a lábát a földre, felborulhat.

– Például a nyugdíjfolyósító intézetnél lévő liftbe sem tud beszállni a joystickos kerekesszékes. Ilyen esetben az ügyintéző jön ki a pultból, és a bejáratnál készíti el a sorstársak tajkártyáját. A városházán a szociális osztályra se könnyű bejutni, mivel csak lépcső vezet le az alagsorba. Ilyen esetben a támogató szolgálat igénybevételével tudják elintézni a dolgaikat. Jó lenne, ha töltőállomásoknál lehetőség nyílna az elektromos mopedek akkumulátorának a feltöltésére, hogy biztonságosan haza tudjanak érni. Még nincs a kerékpárutakról térkép a városban. A fiatalabb korosztály sok esetben nem is tud az egyesületről, pedig a lakásátalakítástól kedve sok mindenben tudnának nekik tanácsot adni. A falun élő mozgássérülteknek még korlátozottabbak a lehetőségeik mind a közlekedésben, mind az önellátásukban – összegezte a titkár, és akkor még nem is beszéltünk a vasúti közlekedés előtérbe helyezésével kialakult közlekedési nehézségekről.

Bakonyi Erzsébet

(Fotó: Bakonyi Erzsébet)