Zrínyi Miklósra emlékezünk

Jó egy hónappal a műszaki átadás után adták át a Belezna és Őrtilos határán lévő Zrínyi-Újvár kútját. A költő és hadvezér 1620. május 3-án, 400 éve született. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2020-at Zrínyi Miklós emlékévvé nyilvánította. Ennek egyik kiemelkedő eseménye volt az avatás. A felújított építményt a régi kútház mintájára rekonstruálták.

A vár és a hadvezér története

Zrínyi Miklós, a költő Csáktornyán született horvát eredetű főnemesi családban. Dédapja Zrínyi Miklós, a szigetvári hős volt. Az ő tiszteletére írta meg a Szigeti veszedelem című hősi eposzt. Vitézségét hamar elismerték, s 1646-ban, 26 évesen Horvátország kapitányává nevezték ki, s egyben Zala vármegye főispánja is volt. A várat 1661-ben kezdte el építtetni. Innen kiindulva kívánta visszafoglalni Kanizsát. A vár funkciója volt továbbá a török seregektől megvédeni Muraközt és a szomszédos akkori Stájerországot, a mostani déli osztrák tartományt.  A várat azonban 1664-ben a törökök megrohamozták, és háromheti ostrom után felrobbantották. A támadás következtében a vár a földdel vált egyenlővé.

Miért is különleges a fennmaradt kút?

A mai Magyarország területén ez az egyetlen fennmaradt, kézzel fogható emlékünk Zrínyi Miklósról. A kútnak csak földalatti részei maradtak meg. Eredetileg 16 méter mély volt, 6 méter mélységből újjáépítették a bélését és a házat. A körülötte készült kupola a 17. századból fennmaradt írások szerint eredetileg is ott állt. Ennek tetején az államférfi helyezte el azt a díszt, amelyet elhozott Szulejmán szultán Szigetvár melletti türbéken lévő sírjának a tetejéről. Ezzel persze sikerült kiváltan a törökök haragját. Ez a dísz a hadvezér emlékére a kupola tetején most újra látható. Az ásatások során sikerült a felszínre hozni egy itatóvályút, mely az itt állomásozó katonáknak, legfőképp lovas katonáknak az ellátását szolgálta.

– Zrínyi Miklós nagyon gyakran járt itt a várban. Innen indult különböző török ellenes portyákra, sőt innen eredt útnak a téli hadjáratra is. A kútban megtaláltuk többek között azt az itatóvályút, amit használtak a kút mellett, amiben nyilvánvalóan Zrínyi Miklósnak is kellett, hogy a lovát itassa -  mondta el Vándor László régész, a Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója.

Az itatóvályú mellett cserépdarabokat és emberi maradványokat is sikerült a felszínre hozni. A csontok valószínűleg az 1664-es csata során elesett várat védő katonákhoz tartoztak. Ezektől a törökök valószínű, hogy gyorsan akartak megszabadulni, és a nagyvezír parancsára beszórták a testeket a mélybe.

Az ásatásokat a tervek szerint még folytatják, de a régészeti feltárások az idei évben elmaradnak a koronavírus-járványra tekintettel.

Nem csak emlékhelyként funkcionál

Mint azt korábban említettük, már bárki látogathatja a Beleznához és Őrtiloshoz is közeli hegyen álló egykori vár kútját. A beleznai vasúti megállótól gyalogszerrel könnyű megközelíteni, de autóval a falun áthaladva, valamint a szőlőhegyen keresztül is el tudunk jutni az emlékhelyhez. A természet lágy ölén elhelyezkedő, fákkal körülvett kupola ugyanis a túrázóknak, illetve kerékpározóknak  - méretének köszönhetően - biztonságot nyújt eső esetén.

– Ez egy nagy lehetőség Őrtilosnak. Turisztikai attrakcióként fel tudunk építeni erre a helyszínre különböző programsorozatot. Hamarosan megépül itt Murakeresztúr-Belezna-Őrtilos érintésével egy kerékpárút, melynek részeként ugyanúgy tervezzük, hogy betesszük ebbe a programsorozatba a Zrínyi-Újvárat is látnivalóként - fogalmazott Kelei Zita, Őrtilos polgármestere.

A koszorúzással egybekötött rendezvényen részt vettek a környező települések vezetői, politikusok, kormánytagok. A honvédséget Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese képviselte, aki „csapatával” emlékezett meg és tisztelgett a költő, politikus és hadvezér előtt.

Gerencsér Dóra