Hosszas vita után igen a velodromra - kikötéssel

Zöld jelzést kapott a velodrom, megépülhet Nagykanizsán Magyarország egyik pályakerékpáros verseny- és edzőcsarnoka a három közül. A decemberben még csak feltételesen elfogadott beruházást a januári soros ülésen 12 igennel és 3 tartózkodással támogatta a testület – azzal a kikötéssel, hogy a közgyűlésnek és a városnak lehessen beleszólása abba, miként hasznosul a pálya középső része.

A közgyűlés szünetében a képviselők a sport- és rendezvénycsarnok terveit is megnézték (Fotó: Jancsi László)

Decemberben megvalósíthatósági tanulmányt és pontos üzleti tervet kért az Éljen VárosuNk! Egyesület frakciója a Nagykanizsára tervezett velodrommal kapcsolatban. Balogh László polgármester a közgyűlésen elmondta: a szakmai anyagot teljes precizitással csak a kiviteli tervek birtokában lehet elkészíteni, de az egyebek mellett helyszínvizsgálatot és hatástanulmányt tartalmazó, 182 oldalas kiegészítést összeállították, és a város honlapjára is feltöltötték.

A kormányzati forrásból finanszírozott, nyolcmilliárd forintos projekttel kapcsolatban ezúttal is sok kérdést tettek fel az ÉVE képviselői, akik elsősorban a létesítmény működtetési költségei miatt adtak hangot aggodalmuknak. Becslések szerint az üzemeltetés százmillió forintba kerül, amely – a tervezett nyolcvanmilliós bevétel mellett – várhatóan évi húszmillió forint kiadást jelent a városi büdzsének.

Horváth Jácint önkormányzati képviselő, az ÉVE frakcióvezető-helyettese azt mondta: „Nem azért vannak aggályaink, mert évente húszmillió forintba kerül a fenntartás, hanem azért, mert nem vagyunk biztosak abban, hogy az a bizonyos húszmillió valóban húszmillió”. Hozzátette: képviselőtársaival az elmúlt hetekben többször is körbejárták a témát, az ÉVE tagjait pedig sokan megkeresték, ki érvekkel, ki ellenérvekkel. Még magának a frakciónak sem volt egységes az álláspontja a tekintetben, hogy Nagykanizsának szüksége van-e a multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok mellett a másik komplexumra. Horváth Jácint hangsúlyozta, az ÉVE akkor támogatja nyugodt lelkiismerettel a velodromot, ha garanciát kap arra, hogy a projekt előkészítése során a kivitelezési tervdokumentáció és az üzleti terv nem véglegesíthető a közgyűlés jóváhagyása nélkül – ez a kitétel végül bekerült a határozati javaslatba is.

– Szeretnénk, ha a várost teljes mértékben bevonnák abba, hogyan és milyen formában lesz kialakítva a csarnok középső része, ez ugyanis kulcsfontosságú a majdani fenntartás szempontjából – fogalmazott. – A kerékpárpálya nyilván egy speciális célcsoport és egy speciális sportág igényeit elégíti ki, viszont a középső pályának olyannak kell lennie, hogy az minél szélesebb körben hasznosuljon. Át kell gondolni azt is, hogy a szakmai kiegészítés által javasolt kézilabdapályánál van-e más vagy jobb ötlet arra, mire lehetne használni azt a teret.

A Fidesz-frakció részéről felvetődött egyebek mellett a műjégpálya gondolata, valamint elhangzott az is, hogy a város ipari adóereje az elmúlt két évben egyre nő – ha ez a dinamizmus nem törik meg, az adóbevételekből, az ingatlanértékesítésekből és esetleg állami támogatásból meglesz a velodrom működtetésének fedezete. Radics Bálint kiemelte: a gazdasági fejlesztéseket és a sportcélú beruházásokat nem lehet külön lapon kezelni.

– A velodrom elsődleges célja, hogy a professzionális versenyzőknek lehetőséget biztosítson a versenyzésre és az edzésre, de ettől még nem kizárólag a versenysportot szolgálja – fogalmazott az önkormányzati képviselő. – A pálya közötti négyezer négyzetméteres terület akár 15-20 különféle szabadidős sportág űzésére is alkalmas lesz a széleskörű lakosság számára.

A közgyűlésre szakértőket is meghívtak. Víg Aurél többszörös pályakerékpáros és országúti bajnok sok más mellett arra a felvetésre reagált, mely szerint a kanizsai pályakerékpáros csarnok a maga 200 méteres pályájával versenyzésre nem, csak edzésre lesz alkalmas. Mint mondta, a Nemzetközi Kerékpáros-szövetségben nemrég valóban szabály született arról, hogy csak 250 méteres pályán lehet olimpiát vagy világbajnokságot rendezni, ugyanakkor Európa-bajnokságot és utánpótlás világbajnokságot bármilyen nagyságú pályán tarthatnak, ahol az egyéni számok egyenesből indulnak. A belső tér hasznosítására nemzetközi példákat hozott, a korcsolyázástól kezdve a teniszezésen át a futásig és az atlétikáig. Végül hozzátette: csak olyan, hogy pályakerékpározás nincs, minden pályakerékpáros versenyez országúton is. Emellett a velodrom magával hozhatja a kerékpáros élet felépítését, ezt pedig már az utánpótlás szintjén el lehet kezdeni, utalt arra, hogy a csarnok iskolai programoknak, kerékpáros oktatásnak is helyet adhat.

A felszólalók közt volt még Bukovácz Ákos, a Magyar Kerékpáros Szövetség külső szakértője, aki szerint a jégpálya ötlete ebben a fázisban nehezen megvalósíthatónak tűnik, de egyelőre nem kell elvetni, valamint szót kapott a kereskedelmi képviselője egy olasz kerékpáralkatrészeket gyártó vállalkozásnak is.

Kiss Gabriella elmondta, megbízója a tervezett velodrom és a Giro d’Italia nagykanizsai befutója miatt fontolgatja, hogy két külföldi gyárát a dél-zalai városba telepítené át, erről pedig a napokban személyesen is egyeztetett a polgármesterrel.

Nemes Dóra