Szócsata a velodrom, a kerékpáros edzőpálya körül

A tervek szerint a velodrom pálya a Kanizsa Centrum melletti területen készülne el, amennyiben a közgyűlés támogatja az elképzelést (Fotó: Gergely Szilárd)

Heves vitát váltott ki a múlt csütörtöki közgyűlésen a velodrommal, a kerékpáros edzőcsarnokkal kapcsolatos előterjesztés tárgyalása. A szavazásnál az Éljen VárosuNk! Egyesület oldalára billent a mérleg nyelve, de Balogh László polgármester nem adja fel az utolsó pillanatig. Még lát reményt a beruházás megvalósítására.

A közgyűlésen heves vitát váltott ki a velodrom ügye, a szavazásnál az Éljen VárosuNk! Egyesület oldalára billent a mérleg nyelve (Fotó: Jancsi László)

Célszerű a városnak megragadni ezt a rendkívül jó lehetőséget

A közgyűlésen meghívott vendégként részt vett Bukovácz Ákos, a Magyar Kerékpáros Szövetség külső szakértője. Hozzászólásában a szakember felvázolta a tudnivalókat a beruházásról. Elöljáróban elmondta: a kormány döntése alapján 7 nyugat-magyarországi nagyváros közül Nagykanizsa kapta meg azt a lehetőséget, hogy itt épülhet fel 100 százalékos állami forrásból az edzőcsarnok. Az ütemtervnek megfelelően jó pár tanulmány már elkészült, de még sok a feladat. A kerékpárpálya egy folyosón keresztül szervesen összekapcsolódik majd a mellette felépülő sportcsarnokkal. Nyilván a működtetés költségei tetemesek lesznek, de ha egy nagy centrumot alkot a két létesítmény, akkor a szakember hisz abban, hogy a velodrom segíteni, erősíteni tudja a sportcsarnok működését. Ne utasítsuk el ezt a 8 milliárdos ajándékot! – hívta fel a városatyák figyelmét.

Bukovácz Ákos

Bukovácz Ákos szerint Nagykanizsa kerékpáros élete az elmúlt évben lényegesen felpezsdült. Ennek egyik oka, hogy a város a nagypresztízsű velodrom beruházás előszobájába került. A kelet-magyarországi pálya Debrecenben épül, a budapestiről konkrét információi még nincsenek.

Mindazok ellenére, hogy a magyarországi kerékpárpálya-infrastruktúra kizárólag csak a szabadtéri Millenáris kerékpárpályából áll, nagyon jó eredményeket ér el a kerékpársport. 25 kerékpáros egyesület rendelkezik pályakerékpár szakággal, akik nyilván magyar bajnokságot is rendeznek. A kimagasló eredményt elért versenyzők a bécsi velodromba járnak edzeni. Bukovácz Ákos úgy látja, ez a sportág megérdemli, hogy legyen egy velodromja, és Nagykanizsán a sportcsarnok mellett lesz a legjobb helyen. Jól megközelíthető, valószínűleg nem véletlenül született meg az a döntés, hogy a városok közül Nagykanizsát választották.

A hosszú előkészítő munka során a szakmai anyag összeállítását Berkesi András, 28-szoros magyar bajnok, élsportoló nagyban segítette. Természetesen nagyon fontos szempont az üzemeltetés kérdése – jegyezte meg a szakértő -, éppen ezért a nagykanizsai pályára a Révész Máriusz, kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos által küldött paraméterek közül a legkisebbeket vették figyelembe, melyek szerint a javasolt pályahossz 200 méter, a pályafelület helyigénye 1700 négyzetméter, a lelátó pedig 200 fős. A szakember megerősítette: világbajnokság és olimpia itt nem rendezhető, ahhoz 250 méteres pályára lenne szükség.

Az is ismert – utalt a szakértő a Nagykanizsán működő kerékpáros egyesületekre –, hogyha megépül a kerékpáros infrastruktúra, a helyiek itt fognak edzeni, versenyezni. Külföldről és a régióból is mutatkozik érdeklődés a velodrom iránt, ezért Bukovácz Ákos szerint célszerű a városnak megragadnia ezt a rendkívül jó lehetőséget.

Az biztos, hogy az üzemeltetés, a bevételi-kiadási számok terén csak közelítő számokkal tudnak jelenleg szolgálni, mert jelen pillanatban nemzetközi példák állnak csak rendelkezésre, magyarországi létesítmény nincs, amit alapul lehetne venni. A bevételi tervek kapcsán a Magyarországi Kerékpáros Szövetséggel egyeztettek. A pályafelületre az első időszakban 24 százalékos kapacitáskihasználtságot jeleztek előre, míg maga a küzdőtér 30 százalékos kihasználtsággal működne az első években. A szakértő szerint mindkét szám meglehetősen alacsony, és pesszimista értéket mutat, inkább az óvatosság vezérelte a javaslattevőket. Az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében a létesítményt legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásokkal kell ellátni. Úgy gondolja, az üzemeltetés kapcsán olyan technológiák alkalmazása javasolt, ami az élőmunkaerőt minimalizálja. Ez azt jelenti, hogy elektromos belépőrendszert kell kiépíteni, az élőmunkaerőnek elég csak a szomszédos sportcsarnokban rendelkezésre állnia. A sportegyesület a beléptető rendszeren keresztül lépne be, ellenben egy magánfelhasználó esetében nem kerülhető meg a munkaerő alkalmazása, hiszen fék nélküli, örökhajtásos, speciális biciklikkel szelik körbe a pályát. Ezeknek a speciális eszközöknek a beszerzését tartalmazza a beruházási költség, de bérelni is lehet természetesen. Meg kell szervezni az oktatást is, hiszen ahhoz, hogy valaki felmenjen a pályára, ahhoz technikai tudásra és gyakorlatra van szüksége. Az utcáról belépő nem mehet fel azonnal, mindenféle gyakorlat nélkül a 45 fok dőlésszögű kanyarba. A külföldi példák azt mutatják, legalább 6 alkalom szükséges ahhoz, hogy oktatás után és felügyelet mellett lehessen használni a kerékpárpályát.

Mindkét létesítményre szükség van! – összegezte Bukovácz Ákos. A szakértő továbbra is úgy érzi, a város megérdemli, és tudja úgy üzemeltetni a létesítményt, hogy ne keletkezzen 150 millió forintos éves vesztesége ezekből. Az európai példák azt mutatják, az ilyen kis pályák jól üzemeltethetőek. A megalapozó tanulmány alapján a finanszírozás hiánya évente 20 millió forintra tehető, ez a szám a kerékpáros szövetség által megadott paramétereket is tükrözi.

Közjáték előzte meg a szavazást

Balogh László

A szavazás végeredményéről szólva Balogh László polgármester elmondta:

– A végleges szavazás előtt az Éljen VárosuNk! frakciója időt kért, majd módosítást terjesztettek elő, amely szerint csak feltételesen támogatják a velodromot, és precíz megvalósíthatósági tanulmányt, üzleti tervet kérnek. Ekkor a Fidesz-KDNP-frakció kért időt. Úgy döntöttünk 4-en a 6 jelenlevő frakciótagból, hogy a biztonság kedvéért a módosítást is támogatjuk, hogy még véletlenül se fordulhasson elő, hogy nem adunk további esélyt a velodromról szóló újabb közgyűlési tárgyalásnak. Azért is gondolkodtunk így, mert a közgyűlés előtt még a napirendre vétel sem látszott biztosnak… Tehát ez a lépés abszolút tudatos volt részünkről, annak megnyilvánulásaként, hogy a velodrom többet érdemel, mert egy hatalmas lehetőség…

Veszélybe került a Nagykanizsán megépülő velodrom 8 milliárd forintos beruházása

A témában a közgyűlés másnapján sajtótájékoztatót tartott Balogh László polgármester és Radics Bálint fideszes önkormányzati képviselő.

Magyarországon előreláthatólag egy, legfeljebb két velodrom fog épülni a következő időszakban – jelezte a polgármester. A decemberi soros közgyűlésen az volt a kérdés, hogy Nagykanizsa akar-e élni a lehetőséggel.

– Az ÉVE hosszasan sorolta a kifogásokat, hogy miért is ne épüljön meg ez a létesítmény. Csakis negatív állításokat fogalmaztak meg, nem foglalkozva e lehetőség adta előnyökkel még csak egy gondolat erejéig sem. Pedig, ha távolabb tudnának látni a jelenleg éppen fennálló hatalmuknál, akkor meglátnák, hogy milyen előnyei lehetnek a kerékpáros és más sportokat is befogadó csarnoknak. Ez a 8 milliárd forint egy célzott forrás, amit Nagykanizsa megpályázott, és elnyert. Ez a 8 milliárd forint helyben nem fordítható másra. Amennyiben itt nem épül meg belőle a körcsarnok, megépülhet például Zalaegerszegen, Nagykanizsa pedig eleshet a lehetőségtől – folytatta a polgármester.

Nehéz helyzetbe került a város

A velodrom elsősorban a kerékpársportnak ad otthont – taglalta a pálya előnyeit Radics Bálint önkormányzati képviselő.

– Így a profi kerékpársportba áramló szponzorációs és állami források, támogatások egy nagykanizsai csapatba irányulnának. A csarnok nemzetközi edzőtáboroknak és kisebb versenyeknek is otthont adhat, így termelve turisztikai árbevételt a város számára, hiszen akik edzeni érkeznek ide, itt szállnak meg, itt költenek. A csarnok középső területe alkalmas más versenysport esemény megrendezésére, sőt a széleskörű lakosság számára is szabadidős lehetőséget (atlétika, asztalitenisz, fitnesz) tud biztosítani. Végre méltó otthonra találhatna például számos fitneszklub, és mindazok az emberek, akik számára fontos az egészségük megőrzése. A csarnok méreténél fogva nagyrendezvények megtartására is alkalmas, annak középső részén nagykoncertek, kiállítások, esküvők, céges összejövetelek is lebonyolíthatóak lennének. Ez jelentős árbevételt hozna, valamint a város gazdasági vonzerejét is növelné.

Radics Bálint

Radics Bálint Debrecen példáját említette, ahol a gyorskorcsolya sportág fejlesztése érdekében több éve tudatos építkezésbe kezdtek. Ennek eredményeként Magyarország megszerezte az első téli olimpiai aranyérmét mindannyiunk büszkeségére – tette hozzá.

Az elodázott közgyűlési döntéssel nehéz helyzetbe került a város. Fennáll a veszélye annak, hogy elveszítjük ezt a lehetőséget a 8 milliárd forinttal együtt, amit kizárólag erre a célra lehet fordítani.

Balogh László a Radics Bálint által elmondottakhoz hozzátette:

– A határozatban foglaltak azt mutatják, hogy a szivárványkoalíció, Fodor Csaba dróton mozgatott, többséget adó frakciója nem akarja, hogy Nagykanizsa a velodrom által is fejlődjön. Kifogásokat keresnek, időt húznak, mindezzel egyetlen céljuk van: az, hogy Nagykanizsa évek óta tartó fejlődése megtörjön. A döntés felelőssége az ő kezükben van, ez pedig nem ér rá január 31-ig. Az ő kezükben van, hogy tovább fejlődik-e Nagykanizsa, vagy Kaposvárhoz, Zalaegerszeghez képest jelentősen elmarad a fejlődésben – összegezte a polgármester.

Egy csoda lesz, ha megvalósul

Jankovics Ferenc, a Teker Egyesület alapítója, alelnöke csodálatos dolognak, nagyon jó lehetőség tartja a velodrom pálya megépítését.

Jankovics Ferenc

– Én nyilván nem mondhatok mást, nem is mondanék, csak azt, hogy tényleg szükség van rá. A gazdasági oldalát nem tudom, mert nem az én dolgom. De hogy egy csoda lenne, ha Nagykanizsán ilyen megépülne, az egészen biztos. A kerékpárosok nyilván tudnák hasznosítani. Ez egy edzőpálya lesz, és az a célja, hogy minél több gyereket felültessünk a biciklire, és megtanítsuk őket biciklizni. Ha versenyző lesz később, ha nem, egy jó irányba tudjuk terelni már az elején. A pálya biztonságos, nincs a közelben autóforgalom, nagyon jó lehetőséget jelentene egy kezdéshez. Az sem igaz, hogy nem lehet rajta versenyeket tartani. Lehet, csak nem akkreditált versenyeket, hiszen ez egy edzőpálya kevés nézővel, és nem az a cél, hogy megtöltsük. Csodálatos dolog lesz, ha megvalósul, kell! – ismételte meg az elmondottakat.

Feltételesen támogatják az előterjesztést

Fodor Csaba

A közgyűlési vita indokairól Fodor Csaba, az Éljen VárosuNk! Egyesület frakcióvezetője elmondta:

– Azért váltott ki heves vitát, mert egyrészt kaptunk egy olyan előterjesztést, amiben – nesze semmi, fogd meg jól –, nem volt semmi konkrétum. Egyedüli konkrétum az volt, hogy megépüljön ez a csarnok, amelyről a Magyar Kerékpáros Szövetség külső szakértője azt nyilatkozta, hogy nem is versenycsarnok, hanem edzőpálya lenne. Speciális kerékpárokkal, speciális tudással vehető igénybe, az utcáról csak úgy nem lehet bemenni oda kerékpározni. Másrészt ismereteink szerint ez nem egy olyan sportág, ami tömegeket mozgatna meg. Felmerül a kérdés, ki tudná igénybe venni? Azt sem tudjuk, hogy a kiadási oldalról mennyibe kerülne a működtetése, és hány ember kellene ahhoz, hogy rendben tartsák, azaz működtessék az épületet. A dolgozók bérét, bérjárulékait ki kell fizetni. Nem tudjuk, mekkora energiafelhasználása lenne, és akkor még nem is beszélek az egyéb anyagi kiadásokról, például a tisztítószerekről. Ilyen szempontból eléggé necces… Na, erre nem tudtak mit mondani. Úgy gondolták, hogy 20 millió forint körüli összeg lesz az éves veszteség, bár arra nem tudtak választ adni, hogy mekkora lesz a kiadás, és mekkora összeg lesz a bevétel, hiszen ezen összegek különbözete jelentené a nyereséget, vagy a veszteséget. Ezen számok hiányában mondtak 20 millió forint összegű veszteséget. Nevetséges az egész… Azt láttuk, hogy az lett volna a fontos, hogy az építés során kivegyék a jó kis hasznot belőle. Felépítik, és utána odaadják az önkormányzatnak, hogy te meg működtesd, viseld a költségeit. Ez volt a lényege az egésznek, mint ahogy Magyarországon szinte minden állami beruházásnak – most már azt kell mondani – ez a lényege: megépítjük a csarnokot, a stadiont, az uszodát, én, a kormány ezt állom, adom hozzá a pénzt, az én embereim építik meg, és elvisszük az építésből eredő hasznot, vagy annál többet - sejthető, hogy hova, kihez. Ezt követően meg odaadjuk az önkormányzatnak, hogy örüljön neki… Kanizsánál nagyobb, vagy éppen ekkora lélekszámú városok, ahol NBI-es kézilabda, vagy NBI-es, NBI B-s női-férfi kosárlabdacsapat működik, még ott is gondokat okoz a sportcsarnok fenntartása. Hát még nálunk, ahol most nincs ilyen jelentős teremsportág, és akkor még vállaljunk be emellé egy velodromot, még növeljük meg a saját költségeinket feleslegesen akkor, amikor a várostól elvon a kormány évente 800 millió - 1 milliárd szabad felhasználú forintot, amely összeget ilyen fejlesztésekre, vagy akár utakra lehetne fordítani. Azt gondolom, így nem vállalhatjuk be. Az előterjesztésben felsorolják azt is, milyen jó lenne a kosárlabdások, a kézilabdások számára a pálya közepén lévő küzdőtér, mert ott edzéseket tarthatnának. Eszement egy helyzet ez. És akkor mit csinálnak a mellette lévő sportcsarnokban? A focisták az olajbányász sportcsarnokot, a kézilabdások a MÁV sportcsarnokot használják, amelyek edzőteremnek kiválóak. Nem fognak horribilis összegeket fizetni ezért.

Ma még, az eddigi adatok alapján nem látom, hogy érdemes lenne-e ezt nekünk végigcsinálni. Értelemszerűen nem utasítjuk el, hiszen az öröm, ha valami épül a városban, csak ne úgy épüljön, hogy az önkormányzatnak máshonnan el kelljen venni pénzt a fenntartására, a működtetésére. Éppen ezért terjesztette be egyesületünk azt a határozati javaslat-módosítást, hogy feltételesen támogatjuk az előterjesztést azzal, hogy hozzanak vissza egy megvalósíthatósági tanulmányt és egy részletes, pontos üzleti tervet, ami alapján el lehet dönteni, hogy a csarnoknak a működése mekkora terhet ró az önkormányzatra. Ha 1 millió forintot, akkor azt mondom, hogy vállalni kell, hogyha évente jelentős összeget (több 10 millió forint összeget) kell veszteségként finanszírozni, akkor nem kell támogatni, mert akkor elvonjuk a járdáktól, utaktól, óvodáktól, meg egyéb intézményeinktől a pénzt, amit nem nagyon szeretnénk. Ezt úgy látszik megértette a Fidesz-frakció nagy része, mert a kétharmaduk a mi javaslatunkat támogatta, és nem a polgármesterét.

Ha a Magyar Kerékpáros Szövetség, vagy a nagykanizsai kerékpáros egyesület elvállalja a velodrom edzőcsarnok működtetését és fenntartását, akkor mi is, és a város önkormányzata örömmel biztosítja a helyet, ahol felépülhet a csarnok. Csak azt ne várják el, hogy előre pénzügyi adatok nélkül mi nyilatkozzunk. A szűkszavú előterjesztésben az szerepel, hogy az önkormányzat vállalja a létesítmény fenntartását és működtetését. Ha Cseresnyés Péter biciklis egyesülete, vagy több egyesület közösen, és/vagy a Magyar Kerékpáros Szövetség szerződéssel vállalja, hogy fenntartja és működteti ezt a csarnokot, akkor támogatjuk a velodrom felépítését. Nekünk teljesen mindegy, hogy ki vállalja, mi örömmel biztosítjuk a területet hozzá. Mi nem akadályozzuk meg a felépülését. Úgy tűnik, hogy igazából éppen ők nem akarják megvalósítani, csupán politikai hecckampányt akarnak, amelyben elmondhatnák, hogy a többség megakadályozta a nagyívű tervek megvalósítását. Ez egy jó politikai hecc, idehoznánk meg is épülne, közben meg ezek a gonoszok elutasítják! A történet azonban nem erről szól. Ennél bonyolultabb, amit tisztán kell látni. Ki az a bolond ember, aki úgy épít fel valamit, hogy azt se tudja, hogy mire fogja használni, és azt se, hogy mennyibe fog kerülni a működése. Ilyen csak a mesében van. Az okos ember előre eldönti, hogy mit szeretne csinálni, és ennek megfelelően dönt az építkezésről. Ahhoz, hogy valamit csináljon, amiből bevétele, vagy haszna lesz, ahhoz föl kell építeni mondjuk egy csarnokot. Előtte utánanéz, mennyibe kerül az építés és a működtetés, és azután eldönti, hogy amit szeretne megvalósítani, tudja-e hozni azt az elvárt hasznot, vagy nem. De nem úgy kezdi a normális ember, hogy fölépítek egy csarnokot és majd lesz vele valami. Úgy nem áll neki senki a magyar államon kívül. Ezt csak az csinálja, akinek nem az a fontos, hogy mi lesz vele, hanem az, hogy épüljön meg, mert az építkezés során ki lehet emelni belőle – nem feltétlen tisztességes és szabályos úton – pénzt. Csak az csinálja ezt a megoldást, akinek az építkezés a fontos. Nem az, hogy ebből velodrom vagy uszoda lesz. Az egy harmadrangú kérdés neki. A lényeg az építkezés!

Fodor Csaba fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Fidesz-frakció kétharmada nem a polgármesterrel szavazott, hanem az ÉVE módosító javaslatát fogadta el. A szavazásnál 12:2-es végeredmény született, ugyanis a 7 fős fideszes frakcióból egy hiányzott, és csak ketten nem értettek egyet a módosító javaslattal. Négyen az ÉVE javaslata mellett tették le a voksukat.

Bakonyi Erzsébet