„Számomra ez örömsport…”

A gyógyulás felé vezető úton az életmódváltás az első lépés, figyelmezteti gyakran a betegeit dr. Kiss Euridiké belgyógyász szakorvos, aki saját magán is megtapasztalta a sportolás jótékony hatásait. A kétgyermekes édesanya sok évnyi kihagyás után tért vissza a rendszeres mozgáshoz, ma már versenyeken is próbára teszi magát – többnyire kiváló eredménnyel. A nyáron például tizenegy érmet nyert az egészségügyi dolgozóknak meghirdetett világjátékon, a Medigamesen Montenegróban.

Dr. Kiss Euridiké szerint az egészségügyi dolgozóknak példát kell mutatniuk betegeiknek, különösen a fiataloknak (Fotó: Gergely Szilárd)

2019 nyarán már a negyvenedik alkalommal rendezték meg az egészségügyi dolgozók nemzetközi sportversenyét a festői szépségű Budvában. Magyarországot évek óta népes tábor képviseli, amelyhez idén a Kanizsai Dorottya Kórház belgyógyászati osztályának szakorvosa is csatlakozott. Dr. Kiss Euridiké hosszas habozás után vállalta a nem mindennapi megmérettetést, végül tizenhárom éremmel tért haza. Az ő teljesítménye is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország – Németország és Franciaország után – a tabella harmadik helyén zárt.

Dr. Kiss Euridiké minden úszószámra, a triatlonra, valamint a terepfutásra is jelentkezett. Akkor hitte el igazán, hogy van helye az amúgy meglehetősen erős mezőnyben, amikor mindjárt az első nap nyert egy versenyszámot.

– Mellúszás volt százméteren. Beugrottam a medencébe, leúsztam, aztán megnyertem – idézi fel. – Onnantól az egésznek nagyon jó hangulata volt. Végig versenyeztük a hetet, közben új ismeretségek, és talán azt is mondhatom, barátságok születtek.

A világjátékon csak dobogós helyezést szerzett a kanizsai kórház doktornője. A triatlont megnyerte, terepfutásban pedig a harmadik lett, pusztán azért, mert a Kotori-öböl látványa annyira elvarázsolta, hogy két percre megállt gyönyörködni a tájban.

– Egyáltalán nem bánom, hogy így alakult. Számomra ez örömsport. Nem áll szándékomban meghalni egy versenyen sem a jobb eredményért. Mindig olyan tempót és távot vállalok, hogy a célba érve azt érezzem: na, ez most jól esett.

Euridiké valaha versenyszerűen sportolt. Hattól tizenkét éves koráig a szombathelyi uszoda volt a második otthona, de triatlonozott és atletizált is. Heti nyolc vízi és két szárazföldi edzése volt, folyamatosan küldték versenyekre, a tervei közt azonban nem szerepelt, hogy hivatásos legyen. Fiatalon elhatározta, hogy orvos lesz, ezért a szabadidejét inkább a tanulásnak szentelte.

– Az egyetem alatt egyáltalán nem sportoltam. Egy kicsit talán ki is égtem, elvégre az addigi életem végig arról szólt, hogy minden reggel és este edzek – vallja be. – Akkor kezdtem újra sportolni, amikor Nagykanizsára kerültem 2013-ban.

Dr. Kiss Euridiké előtte három évig Nagyatádon dolgozott – ma is ott él férjével és tizenegyéves ikreikkel –, amikor azonban munkába állt a Kanizsai Dorottya Kórházban, úgy érezte, mélyvízbe dobták. A munkahelyváltással és az új feladatokkal járó stressz, valamint a napi ingázás Kanizsa és Nagyatád között fél év alatt annyira megviselte, hogy egy nap a nagyatádi kórházban kötött ki.

– Az egyik ügyeletem után annyira rosszul lettem, hogy be kellett mennem az sbo-ra. Magas volt a koleszterinszintem – akkoriban több mint tíz kiló felesleg volt rajtam – és szívritmuszavarom is volt. Az ultrahangon dr. Herr Gyula kardiológushoz kerültem. Ő szervezi idestova harminc éve a nagyatádi eXtremeMan hosszútávú triatlont. Tudta rólam, hogy valaha én is sportoltam. Arra biztatott, mozogjak újra rendszeresen. Eleinte nem bírtam rászánni magam, hónapok teltek el eseménytelenül. Aztán a gyermekeim egyik úszóóráján arra jutottam: ha már úgyis itt töltök heti három órát az uszodában, akkor miért ne úsznék ahelyett, hogy a lelátón ücsörgök tétlenül?

Eleinte nehéz volt, de a szakorvos kitartóan járt úszni és futni. Pár hónap alatt megszabadult a felesleges kilóktól, és a stressz fizikai tünetei teljesen megszűntek, a szívritmuszavarról nem is beszélve. Mára az élete része lett a sport, az osztályon pedig egyre többen követik a példáját, különösen miután dr. Matoltsy András főorvos is népszerűsíteni kezdte a mozgásban gazdag életmódot a dolgozók körében. Dr. Kiss Euridiké, aki a 2020-as Medigamesen is szeretne részt venni, azt mondja: az egészségügyi dolgozóknak példát kell mutatniuk betegeiknek, különösen a fiataloknak. A legfontosabb, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő távot, ne tűzzön ki maga elé irreális elvárásokat és tartsa szem előtt a fokozatosságot, ha nem akar később izomsérülésektől vagy ízületi fájdalmaktól szenvedni.

Nemes Dóra