Egyéves a tankerületi központ
Korszerű tudást szerezni megfelelő körülmények között – csaknem 12 ezer diáknak biztosítja ezt a Nagykanizsai Tankerületi Központ. A tavaly novemberben megalakult, és január óta működő központhoz három járás – Nagykanizsa, Letenye és Keszthely – 52 intézménye tartozik.
Az elmúlt időszak tapasztalatait és a következő öt év céljait ismertette Magyar Ferenc tankerületi igazgató azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen négy iskola – két kanizsai, egy keszthelyi és egy borsfai intézmény is – képviseltette magát. A Nagykanizsai Tankerületi Központhoz három járás félszáz iskolája tartozik: a mindennapi, közös munkát a központi irányítás helyett a szakmai együttműködés határozza meg. A pedagógusokat, az intézményvezetőket és a tankerületi központ munkatársait ugyanis egy cél mozgatja: minden gyermeknek lehetőséget biztosítani arra, hogy megfelelő körülmények közt tanulhasson.
– A tavaly megalakult tankerületi központok önálló költségvetéssel gazdálkodnak, a mi esetünkben ez idén 7,7 milliárd forint – tájékoztatott Magyar Ferenc. – Ennek az összegnek a 85 százalékából a béreket és a járulékokat fizettük ki, de emellett jelentős beruházásokra is tudtunk költeni, miután a felmerülő igényekről egyeztettünk az intézményvezetőkkel és az önkormányzatokkal, majd a szolgáltatókkal.
A tankerületi igazgató elmondta, idén kiemelt feladatként kezelték, hogy valamennyi intézmény esetében azonos feltételeket biztosítsanak, attól függetlenül, hogy kis iskoláról vagy nagyról, falusiról vagy városiról van szó. Csak a nyári karbantartások során mintegy 50 millió forintot költöttek az 52 intézményre, és a munka azóta is tart. Az energia- és a hőellátás minden iskolában biztosított, a költséghatékonyság érdekében pedig folyamatosan korszerűsítik az infrastruktúrát, az elavult technikáktól kezdve az elhasználódott bútorokig.
– Több területen is jelentős megtakarításokat értünk el. Ezeket az összegeket visszaforgatjuk az iskolákba, s például támogatjuk a tehetséggondozást. Az előző tanévben a tanulmányi- és sportversenyek költségeihez 14,5 millió forinttal járultunk hozzá – de a diáksportot például Nagykanizsán az önkormányzat is támogatta 17 millió forinttal. Ugyanakkor látjuk azt is, hogy évről évre nő a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, ezért a felzárkóztatásra, valamint az utazó gyógypedagógusok és iskolapszichológusok munkájára még inkább szükség lesz a jövőben. A szakmai utánpótlás ezen a téren is biztosított, hiszen folyamatosan érkeznek az új kollégák.
A sajtóbeszélgetésen a tapasztalatok mellett ismertették a következő öt év fejlesztési tervét. Mint elhangzott, a rendszer gördülékeny működéséhez szükség van a helyi tapasztalatokra, visszajelzésekre is, ezért a tankerületi igazgató rendszeresen tartja a kapcsolatot a polgármesterekkel, de ugyanilyen fontosnak tartja a partnerséget a felsőoktatási intézményekkel, a civil szervezetekkel és más tankerületi központokkal is. Az iskolák közti együttműködést pedig a pedagógusok vetették fel, így hamarosan megalakulhatnak az első, tankerületi szintű, szakmai munkaközösségek. Suhai Zsolt a történelemtanárokat hívná közös munkára, gondolkodásra.
– Ez is azt mutatja, hogy bár van egy központi szerv, van lehetőség és igény az alulról jövő kezdeményezésekre is – véli a Palini Általános Iskola intézményvezetője. – A Klebelsberg Központ nélkül egy ilyen iskolák közti, szakmai kapcsolatrendszert csak nagyon nehezen lehetne megszervezni.
A Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója, Balogh László egy régi hagyomány felélesztésére tett javaslatot: Nagykanizsán egy időben már működött az igazgatók klubja, s mint mondja, a hasonló jellegű tapasztalatcsere a hálózatos működésű tankerületi központokban is hasznos lenne. Az igazgató hozzátette: ha voltak is gyermekbetegségei a KLIK-nek, amely helyett ma már Klebelsberg Központról beszélünk, az átszervezéssel megtalálták azt a modellt, amely működőképes. Véleményét a borsfai iskola intézményvezető-helyettese is osztotta.
– A Borsfai Fekete István Általános Iskola azelőtt önkormányzati fenntartású volt – mondta Bedő Helén. – A településre rengeteg teher hárult, ami a mi működésünket is negatívan érintette. Így annak idején örömmel fogadtuk a központosítás és a KLIK hírét, ahogy általában a kis falusi iskolák. Persze, voltak problémák, de ez óhatatlan egy új rendszer kiépítésénél, mi azonban mindezekkel együtt is pozitív változásként éltük meg az átszervezést. Amikor megalakultak a tankerületi központok, összegyűjtötték a felmerülő észrevételeket, kérdéseket és hiányosságokat, amiknek a többségét mára orvosolták. Úgy gondolom, január óta mindenképp szintet léptünk.
A sajtóbeszélgetésen Krasznai Tamásné, aki a keszthelyi Zöldmező utcai Általános Iskola, Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Intézményt vezeti, szintén azt mondta, a rendszer működése mostanra kezd gördülékennyé válni. A központtal és a többi intézménnyel való kapcsolattartást és együttműködést a távolság sem nehezíti, hiszen Keszthelyen külön irodát működtet a Nagykanizsai Tankerületi Központ.
Az 52 intézményben egyébként összesen 1278 pedagógus dolgozik. Noha a feladatellátás jelenleg minden iskolában zavartalan, a fejlesztési terv rámutat: a nyugdíjazás előtt álló tanárok kétszer annyian vannak, mint a fiatalok. Ugyanakkor a pálya iránti érdeklődés folyamatos, aminek hátterében az is áll, hogy a felmérések szerint – a kezdeti kételkedés után – egyre többen látnak lehetőséget az életpályamodellben.
Nemes Dóra