A hősies helytállásuk előtt tiszteleg az alkotás

A maga nemében országosan is egyedülálló emlékhelyet avattak a régi kávégyárnál abból az alkalomból, hogy a magyar nemzet 80 évvel ezelőtt megnyitotta határait a lengyelek előtt. 1939 és 1941 között több tízezer katona és tiszt evakuált Magyarországon át – a Csengery úti kávégyárban kialakított táborból is – Nyugatra, hogy tovább harcoljon Európa nemzeteinek szabadságáért. A hősies helytállásuk előtt tisztelgő alkotást Stamler Lajos képzőművész készítette.

Tábori szentmisén adóztak azoknak a lengyeleknek és magyaroknak az emléke előtt, akik a II. világháború idején emberségből és hazaszeretetből adtak példát. Magyarország éppen 80 évvel ezelőtt nyitotta meg határait a lengyelek előtt.

A tábori szentmisét Böszörményi Géza O.Sch.P mutatta be (Fotó: Gergely Szilárd)

– Az emlékezés számunkra az identitásunk megtartó ereje, hiszen olyan elődök cselekedeti mutatnak irányt, mint hajdani polgármesterünk. Krátky István mintegy gondviselője volt e tábor létrehozásának – mondta Dénes Sándor polgármester.

A hajdani kanizsai kávégyár helyén létesített táborban is elszállásoltak olyan, a hitleri-sztálini hódításokban hazáját vesztett lengyeleket, akik innen Nyugatra evakuáltak, hogy ott harcoljanak tovább Európa nemzeteinek szabadságáért. Erre parancsot is kaptak, mutatott rá az emlékhely ötletgazdája, Balogh László.

– Ahogy egy résztvevő látta: a katonák arcán újra megjelenik az elszánt önbizalom. A háborúnak még nincs vége, Magyarország csak átmeneti állomás, ahonnan az ember eljuthat valahová, oda, ahol ismét harcba szállhat. Tehát a „hova?”, a „mi végre vagyunk a világon?” kérdésre adott válasz a mi emlékhelyünk tartalma – fogalmazott a humán bizottság elnöke.

Fotó: Gergely Szilárd

Az erkölcsi kiállás nagyszerű példája volt a Monte Cassinó-i győzelem, amely azért lehetett eredményes, mert a lengyelek hitték, hogy Európa szabadságáért küzdve, a független Lengyelországért vezető úton járnak, hangzott el.

– Mi jól értjük Maczek tábornok és a többi, Magyarországon át harcolni induló lengyel példáját: mert a mi történelmünk is bővelkedik a lélek küzdelmében, a hazáért való kiállás nagyságában. Ezért a lengyel testvéreink példázatából és a mi hőseink tettei okán nem felejtjük, hogy magyarok vagyunk, s emiatt nekünk is van kötelességünk. S emiatt nem felejtjük, sőt, tudjuk, hogy kikre számíthatunk, kikben bízhatunk a jelenben és a jövőben is – hangsúlyozta Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő.

A magyar és a lengyel nép sorsa ma is sok szálon kapcsolódik össze; a két nemzet szövetsége a 21. században igazi mentsvár, fogalmazott a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese.

Németh Szilárd: A lengyelek és a magyarok útja egy irányba mutat (Fotó: Gergely Szilárd)

– A lengyelek és a magyarok útja egy irányba mutat. Hiszen közös célunk, hogy megőrizzük keresztény kultúránkat, nemzeti értékeinket, hogy megvédjük határainkat. Mindkét nemzet mélyen hiszi, hogy az Európai Unió csak a független, erős nemzetek szövetségén alapulhat – mondta Németh Szilárd.

Az avatáson Lengyelország rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jerzy Snopek mondott köszönetet a lengyel nép iránti barátságért, mind a múltat, mind a jelent illetően.

– Mindig emlékezni fogunk a magyarok segítségére, nemes hozzáállására Lengyelország iránt. Mert ez akkoriban nem volt könnyű gesztus – emlékeztetett.

A felavatott emléktábla előtt, balról jobbra: Balogh László, Dénes Sándor, Németh Szilárd, Jerzy Snopek, Cseresnyés Péter, Tomasz Trzciński és Cséby Géza (Fotó: Gergely Szilárd)

A beszédeket követően megkoszorúzták az emlékművet, amelyet Stamler Lajos készített. A képzőművész a lengyel katonák harcainak ikonikus helyszíneit örökítette meg a fémlemezeken archív fotók segítségével. Az információs tábla mesterségesen kialakított rozsdás corten acélja a háború valóságára emlékeztet, a téglaoszlop Szűzanya domborműve pedig a testvérnemzetek közös Mária-tiszteletére.