Vissza a gyökerekhez – a megújulás lendületével
A protestantizmus nemcsak ötszáz éve tudott megújulást hozni, ma is képes rá – ez a 2017-re meghirdetett reformációs emlékév fő üzenete. A januárban kezdődött, országos rendezvénysorozat központi ünnepét kedden, a reformáció emléknapján tartották Budapesten.
A kanizsai protestáns gyülekezetek rendhagyó módon egy nappal korábban ünnepeltek, így aki akart, részt tudott venni a Reformáció 500 nemzeti megemlékezésén. Hella Ferenc és gyülekezetének mintegy harminc tagja is ott volt a rendezvényen. A református lelkipásztor szerint Nagykanizsán eddig várakozáson felül telik az emlékév.
– Eredetileg három-négy, a témához kapcsolódó kiállítást terveztünk Gulyásné Raksányi Olga képeslapjaiból, végül ennél jóval több programot sikerült megszervezni – mondta el Hella Ferenc. – Ezek közül az egyik legnagyobb a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszával közösen meghirdetett ökumenikus, vallási és tudományos konferencia volt. Bátran mondhatom, történelmi jelentőségű rendezvény kerekedett belőle, hiszen a dunántúli református és evangélikus püspök, valamint a Kaposvári Egyházmegye főpásztora is részt vett rajta.
A konferenciához hasonlóan, hagyományteremtő szándékkal született meg a Kálvin téri forgatag, és az elmúlt 25 évben konfirmáltak találkozójának ötlete is. A gyülekezet ebből az alkalomból olyan vendégeket hívott meg, mint az Országgyűlés alelnöke, Gulyás Gergely, vagy a kanizsai úszóolimpikon, Molnár Flóra. A jelenleg Amerikában tanuló sportoló, aki amúgy szintén református, arról is mesélt, mit jelent számára a hit.
– Sok programunkat támogatta az országos emlékbizottság és a város, de ahhoz is kaptunk segítséget, hogy néhány mementót elhelyezzünk a templomban. A Stamler Lajos által alkotott három dombormű a nagy reformátoroknak, Kanizsai Pálfi Jánosnak, Kálvin Jánosnak és Károli Gáspárnak állít emléket. Ezekkel egy időben avattuk fel április végén a szószék-intarziát is, amelyet Baranyi László a Kustár Zsuzsa által megálmodott templomablakok mintájára készített el.
Mindeközben folytatódott a Kanizsai esték című előadássorozat, amely ezúttal kifejezetten a reformációt járta körül, több aspektusból megközelítve. Luther Márton 95 tézise ugyanis nemcsak a korabeli vallási életben, hanem az egész társadalomban – az oktatástól kezdve a művészeteken át egészen a gazdaságig – éreztette hatását.
– A reformáció nagy ajándéka, hogy a Bibliát vagy a zsoltárokat az anyanyelvünkön olvashatjuk, s ugyanígy ennek köszönhető a magyar nyelvű igehirdetés is – mutatott rá a lelkész. – Persze mindez nem egy csapásra történt: már jóval 1517 előtt voltak reform törekvések, ám a történelmi és társadalmi körülmények akkor még nem tették lehetővé, hogy ezek közül bármelyik mozgalom is erőre kapjon. Ami az elődöknek, például az angol John Wycliffe-nek vagy a cseh Husz Jánosnak még nem sikerült, az Luther Mártonnak igen. De tegyük hozzá: nem akarta ő az egyház szakadását, a vallási élet megújulását szerette volna elérni, aminek középpontjában az Úristen szeretete áll.
A német reformátor szándéka ellenére végül mégiscsak több ágra szakadt az egyház, de a lényeg, a lutheri gondolat nem veszett el az elmúlt ötszáz évben sem. Noha a katolikus és a protestáns felekezetek más-más úton járnak, az alapok közösek, és a cél is ugyanaz: eljutni Jézushoz. Ehhez azonban elengedhetetlen a folyamatos hitbéli megújulás. Hella Ferenc elmondta: ahogy a vallási konferencián, úgy szűkebb körben, a családi táborban is ennek lehetőségeit kutatták a résztvevők a nyáron. A lelkipásztor ugyanakkor leszögezte, ez a keresés nem korlátozódhat a jubileum idejére, még ha az hosszabb időszakot is, ez esetben egy évet ölel fel. Sokkal inkább a mindennapok feladata, hogy a keresztények újra és újra visszatérjenek gyökereikhez, s mérlegre tegyék az Úristenhez fűződő kapcsolatukat.
Nemes Dóra
------
A jubileumi emlékévhez és a reformáció napjához a Thúry György Múzeum is csatlakozik két programmal: november 9-től a Reformáció Emlékbizottság fotókiállítását lehet megnézni a hónap végéig, november 14-én, 16 óra 30 perctől pedig dr. Bilkei Irén, a Zala Megyei Levéltár főlevéltárosa tart előadást a reformáció kezdeteinek zalai vonatkozásairól a Fő utcai intézményben