A magyar Trónok harca

Képkockáról képkockára elevenedik meg a magyar történelem egyik legizgalmasabb fejezete a Királyok és keresztek című képregényben. A több részesre tervezett sorozatot a Sinonimo – Levi szerzőpáros jegyzi: Mészáros János a szövegért, Németh Levente pedig az illusztrációkért felel. A nagykanizsai származású tervezőgrafikusnak a közelmúltban nyílt kiállítása a Magyar Plakát Házban.

Németh Levente: …hátha a fiatalok kedvet kapnak ahhoz, hogy Artúr király és Merlin mellett a magyar uralkodókról is olvasgassanak egy kicsit (Fotó: Gergely Szilárd)

Tartalmasan telt Németh Levente számára a szülővárosában töltött pár nap április elején. Első kanizsai kiállítása előtt még rendhagyó órát tartott a BLG-ben, ahol az 1990-ben érettségizett landleros „örökdiák” arra biztatta a pályaválasztás előtt álló fiatalokat: soha ne adják fel az álmaikat.

Tehetségét a középiskolai évek alatt szomszédja, Stamler Lajos magánóráin csiszolta. A művésztanárral töltött idő többről szólt, mint az egyetemre való felkészülés: a pedagógus különféle könyveket és zenei albumokat ajánlott a fiú figyelmébe, akinek látóköre napról napra szélesedett. Noha Levente a kanizsai focicsapatban is remekül megállta a helyét, amikor választania kellett a sportkarrier és a grafikusi pálya között, egy percig sem habozott.

– Tervezőgrafikusként napról napra izgalmas feladatokkal találkoztam, mégis valahogy hiányérzetem volt – meséli. – Egyszer csak rájöttem, miért: elröppent két évtized úgy, hogy szinte egyszer sem rajzoltam. Eszembe jutottak a régiórák, az újságjaimból kimásolt sztárok, vagy a róluk készített karikatúrák, és gyerekkorom nagy kedvencei: a Kockás és a Füles képregények. Azt hiszem, valahonnan innen jöhetett az ötlet, hogy a pályám felénél képregényrajzolásba vágjam a fejszém.

Sok tervezgetés után Mészáros János személyében talált társra a grafikus álma megvalósításához. A két férfi 2015-ben látott munkához, két évvel később pedig megjelent a hazai könyvpiacon hiánypótlónak számító Királyok és keresztek – Képes krónikák első kötete. A Voluntas Tua (magyarul: „a Te akaratod”) és a hozzá kifejlesztett mobilalkalmazás István király korába röpíti az olvasót. Levente szerint ennek az az oka, hogy ügyesebben rajzol lovakat, mint tankokat, de az igazság az, hogy – a Sinonimo néven publikáló Mészáros Jánoshoz hasonlóan – ő is szívesen ássa bele magát a magyar középkorba.

– A cselekmény 1030-ban játszódik, amikor mindössze fél év alatt roppant izgalmas dolgok mennek végbe a Magyar Királyságban. Mikor az európai politikában tekintélyes szerepet betöltő Német-római Birodalom császára – és nem mellesleg István sógora  – utód nélkül meghal, egy másik uralkodóág kerül hatalomra. Az új császár, II. Konrád potenciális veszélyt lát István fiában, Imrében, és ezért mondvacsinált ürüggyel megtámadja a királyságot. A képregény arról szól, miként verték vissza az Imre által vezetett magyar seregek a többszörös túlerőt.

Habár Magyarországon a képregényolvasás szubkultúrának számít,egyes nyugat-európai országokban a fősodorhoz tartozik. Miután a Királyok és keresztek angol nyelvű kiadása sikeresen debütált a brüsszeli könyvfesztiválon, egy belga cég vállalta, hogy a kötetet német, francia és holland nyelven is megjelenteti. Bécsben ugyancsak pozitív visszajelzéseket kaptak a szerzők, sőt, Levente illusztrációit még Párizsban is kiállították.

– Terveink szerint szeptemberben újra Brüsszelbe utazunk, hogy Európa második legnagyobb képregényfesztiválján is bemutassuk a sorozat következő részét. Mindig nagy élmény ilyen rendezvényeken részt venni. Jánossal már bevett szokásunk, hogy amikor jönnek hozzánk az érdeklődők, azzal fogadjuk őket: „no dragons”, és ebből már tudják, hogy amit kínálunk, az nem fantasy, hanem a valóságból merít, már amennyire lehetővé teszi az a kevés korabeli forrás, amiről tudunk.

Németh Levente ugyanakkor hangsúlyozza: attól még, hogy a Királyok és keresztekben nincsenek sárkányok, nem jelenti azt, hogy ne lenne lebilincselően izgalmas a képregény.

– Ami Imre herceg halála után történik, brutálisabb, mint a Trónok harca – mondja sokat sejtetően. – Aki nézi a sorozatot, annak eszébe juthat például a vörös nász arról a jelenetről, amikor Aba Sámuel egy tanácskozás alkalmával negyven, ellene szövetkező nemest mészároltat le. Vagy ott van I. Béla, aki úgy hal meg, hogy a beomló trónja összezúzza – ha valami, hát ez az igazi trónok harca. Amiről beszélünk, ugyan nem a magyar történelem aranykönyve  – negyven év alatt nyolc uralkodónk volt –, de sok hihetetlen történet maradt fenn, amelyet mind érdemes lenne papírra vetni, hátha a fiatalok kedvet kapnak ahhoz, hogy Artúr király és Merlin mellett a magyar uralkodókról is olvasgassanak egy kicsit.

Nemes Dóra