Vízkereszt: „A napkeleti bölcsekhez hasonlóan legyünk nagylelkűek!”

Január 6. vízkereszt napja, Jézus Krisztus megjelenésének főünnepe. A katolikus egyház ma emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Jézus megkeresztelkedéséről, valamint első csodatételéről a kánai menyegzőn.

Jézus Krisztus megjelenésének főünnepe parancsolt ünnep a katolikus egyházban. A Felsőtemplomban a vasárnap délelőtti szentmisén Kozma Róbert kisegítő lelkész az újonnan megszentelt vízzel hintette meg a hívőket a megtisztulás jeleként – ebből a hagyományból ered a „vízkereszt” elnevezés is.

A mai evangélium a napkeleti bölcsek kis Jézusnál tett látogatásáról szólt. Ennek nyomán Róbert atya a prédikációban azt mondta: az életünk sokszor emlékeztet a három királyokéra, akiknek számos kihívással kellett szembenézniük, mire eljutottak a kisdedhez. A hitünket megélni, a hit útját járni ma, 2000 évvel később sem egyszerű, fogalmazott Kozma Róbert.

Kozma Róbert: Ne csak a földi dolgoknak tudjunk örülni, hanem Jézusnak is

– Bennünket is arra késztet ez a mai ünnepnap, hogy a napkeleti bölcsekhez hasonlóan legyünk nagylelkűek. Ne csak a földi dolgoknak tudjunk örülni, hanem a kis Gyermeknek, Jézusnak, az Isten fiának is. Akit ünneplünk a karácsonyi időszakban, aki Messiásként jött el hozzánk, közénk. Kérjük a Jóistentől, hogy sohase térjünk le az igaz útról – hangzott el.

Vízkeresztkor véget ér a karácsonyi ünnepkör, sok helyen ilyenkor bontják le a karácsonyfákat. Ehhez a naphoz kapcsolódik a házszentelés hagyománya, amely még ma is sok helyen, így Nagykanizsán és a térségében is él. Január 6-án egyúttal elkezdődik a farsangi időszak, amely húshagyókeddig, vagyis a nagyböjt kezdetéig tart. Ez idén március 5-re esik.