Új népbetegség kínozza a magyarok kétharmadát

A magyar felnőttek elsöprő többsége küzdött olyan lelki vagy mentális nehézséggel az elmúlt esztendőben, amely közvetlen hatással volt a mindennapjaira: derül ki a legfrissebb nemzetközi Ipsos-Hedepy felmérésből. Az eredmények azt mutatják, hogy a stressz, a szorongás és az anyagi bizonytalanság népbetegséggé válása mellett az is problémát jelent, hogy a lakosság döntő többsége azzal is küzd, hogy teljesen magára marad a nehézségeivel, és nincs kivel megosztania azokat.

A nemzetközi Ipsos-Hedepy Mental Health felmérés 2026 szeptemberében hat közép- és kelet-európai országban – Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Litvániában és Romániában – zajlott. Hazánkban 1010 fő, 18–70 év közötti megkérdezett bevonásával, online formában valósult meg a kutatás, amely nem, életkor és régió szerint reprezentatív a magyar lakosságra nézve.

A hallgatás mögött nem a szégyenérzet áll: az embereket leginkább a magas terápiás árak tartják vissza a szakemberek felkeresésétől. Ebben az elszigeteltségben a technológia és az AI kínálja a leggyorsabban elérhető mentsvárat. A legfiatalabb korosztály tagjai közül sokan már inkább a mesterséges intelligenciától remélnek megértést.

Túlterhelt nők és szorongó fiatalok, így néz ki a mentális nehézségek hazai térképe

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a mindennapokat megnehezítő érzelmi terhek nem egyenlően oszlanak el a társadalomban: miközben a lakosság 81 százalékának az életére rányomták a bélyegüket a problémák, a nők (84 százalék) és a fiatalabb korosztályok ennél is kitettebbek, a Z és az Y generáció körében ugyanis 86 százalék ez az arány a baby boomerek 68 százalékával szemben. A baby boomerek relatíve alacsonyabb érintettsége ugyanakkor nem feltétlenül jelent gondtalanabb mindennapokat: inkább a mentális egészséghez való eltérő viszonyulást és a segítségkéréssel szembeni mélyebb távolságtartást jelzi. A nehézségek rangsorát magabiztosan a stressz vezeti (52 százalék), amelyet a pénzügyi aggodalmak (36 százalék), a szorongás (31 százalék) és a munkahelyi nyomás (28 százalék) követ. Összességében a válaszadók 67 százaléka számolt be belső érzelmi nehézségről, és 57 százalékuk tapasztalt egzisztenciális feszültséget. A nők e téren is túlterheltebbek, hiszen 73 százalékuk élt át közvetlenül mentális gondokat, és átlagosan 3,2 különböző problématerületet jelöltek meg a férfiak 2,6-os átlagával szemben. „A kutatás adatai pontosan azt a valóságot tükrözik, amivel a konzultációk és terápiák során is nap mint nap találkozunk. A fiatal generációk egy folyamatosan változó, bizonytalan gazdasági környezetben kénytelenek kialakítani az egzisztenciájukat, miközben a rájuk nehezedő elvárások óriásiak. A nőknél látható magasabb arányok pedig hűen jelzik a velük szemben támasztott társadalmi elvárások súlyát: a ,,második műszak”, a családi gondoskodás és a munkahelyi megfelelés összeadódó terheit." – mutat rá Temesvári Eszter, pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.

Tényleg nincs kivel beszélni?

A felmérés szomorú tanulsága, hogy a magyarok többsége teljesen magára marad ezekkel a terhekkel: a válaszadók 65 százaléka szeretett volna beszélni az érzéseiről az elmúlt évben, mégsem tette meg. A hallgatás hátterében nem a stigma áll: mindössze 11 százalék szégyelli a gondjait, a problémát a megtartó közegek hiánya jelenti, hiszen 24 százalék amiatt maradt csendben, mert egyszerűen nem volt kivel beszélnie, 17 százalék nem akart teher lenni, 16 százalék pedig nem tudta szavakba önteni az érzéseit. Ezt a távolságtartást a szakellátás terén sem a merev elutasítás magyarázza, hiszen a lakosságnak mindössze 24 százaléka zárkózik el teljesen a terápiától. A valódi gátat az anyagiak jelentik: a terápia költsége (38 százalék) közel ötször gyakrabban riasztja vissza az érintetteket, mint a szégyenérzet (8 százalék), amit tovább tetéz a megfelelő szakember megtalálásának nehézsége (62 százalék). „A társadalmi tabuk leomlóban vannak: az embereket ma már nem a szégyen, hanem sokszor inkább a magány és az anyagi korlátok választják el a gyógyulástól.” – teszi hozzá Temesvári Eszter, pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.

Chatbot a terápia helyett: a fiatalok többsége az AI-tól vár lelki támaszt

A szakemberhiány és a magas árak miatt kialakult űrt egy meglepő trend kezdte betölteni: a magyarok 42 százaléka fordult már valamilyen mesterséges intelligencia-alapú eszközhöz érzelmi támogatásért vagy tanácsadásért. A jelenség mögött drámai generációs szakadék húzódik, ugyanis a Z generációs fiatalok 62 százaléka használja az AI-t lelki támaszként, míg a baby boomereknél ez csupán 22 százalék. Bár a szakértők szerint az empátia és diagnosztikai képesség nélküli chatbotok komoly kockázatot hordoznak, ha a valódi pszichoterápia helyettesítőjeként használják őket, a kutatás rámutat a magyarok alapvető paradoxonára is: a technológiai kísérletezés ellenére a lakosság döntő többsége a hús-vér szakemberekhez és a személyes emberi kapcsolathoz ragaszkodik, így a digitalizáció igazi szerepe nem a pszichológusok kiváltása, hanem a szakemberhiányt áthidaló, elérhetőbb és biztonságosabb online forma megteremtése kell hogy legyen.

piacesprofit.hu

(Fotó: envato.com)