Rovarhiány és vegyszerek sodorják veszélybe a fecskéket

Az elmúlt két évtizedben jelentősen visszaesett a hazai fecskeállomány. A füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske egyedszáma folyamatosan csökken. Az ok elsősorban a repülő rovarok számának visszaesésére vezethető vissza, amelyet a mezőgazdaságban, illetve a szúnyoggyérítés során használt vegyszerek idéznek elő.

A szakértők szerint, ha nem történik érdemi védelem, a fecskék eltűnhetnek, ami a rovarok elszaporodásához és a betegségek terjedésének növekedéséhez vezethet. A lakosság fecskékkel szembeni csökkenő toleranciája is hozzájárulhat a problémához: sokan leverik a fecskefészkeket, mert zavarónak tartják a madarak csicsergését vagy az általuk okozott szennyeződést – mondta a szakember.

- Ezen a szinten körülbelül stabilizálódni látszik. Volt egy folyamatos fogyás, az most nagyjából elért egy lentebbi helyzetet. A ’11-es év volt a legalja, és ahhoz képest egy picit talán jobban állunk. Az idei évről még nem tudok beszámolni, mert mondom, szerintem a füstifecskék nagy része megjött már, azokat én nagyjából a fészkelőhelyeiken észlelem. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenhova megjöttek, mert egyrészt nem is tudom, másrészt biztos, hogy nem, de lehet, hogy vannak új helyek is. A molnárfecskék viszont biztos, hogy nem jöttek meg, akárcsak 50%-ban sem - árulta el Gál Szabolcs, a MME - Zalai helyi csoportjának vezetője.

A fecskék állományának csökkenését az is okozhatja, hogy egyre több vegyi anyagot vethetnek be a rovarok ellen. Ezek az idegmérgek nemcsak a kártevőket, hanem a hasznos, köztük a beporzó rovarokat is elpusztítják: a méhekre és a lepkékre is ártalmasak. A fecskék tápláléka a repülő rovarokból áll, ezért is káros rájuk nézve a vegyi anyagokkal történő irtás. A vegyszeres védekezés előtt a szakemberek sárga és fehér lapok kihelyezését javasolják, amelyekkel a kártevőrajzás fokát ismerhetjük meg. A 30–40 darabnál indokolt a vegyszeres védekezés – árulta el Bíró Gáborné növényvédelmi szakember.

- Én azt a növényvédőszert javasolnám, ami virágzáskor nem káros, tehát nem jelölésköteles, védi a méheket, és mégis azt a hatásfokot érjük el vele, mintha egy erősebb vegyszert használnánk. Erősebb vegyszert is lehet használni, nem azt mondom, hogy nem, de itt az erősebb vegyszereknél nagyon figyelni kell a repülési időt, tehát csak akkor permetezhetünk a mérsékelten veszélyes permetezőszerekkel, amikor a méhek aktív repülési ideje befejeződött -  tudtuk meg Bíró Gábornétól. 

A permetezőszerek száradási és felszívódási ideje 8 óra. Napnyugta előtt egy órával már nem javasolt a permetezés – tette hozzá a növényvédelmi szakember.

R.H.

(Fotók: Magyar Madártani Egyesület és Kanizsa Médiaház)