Kutatók: gyógyszermaradványok a Balaton ökoszisztémájában

facebook megosztás

A környezetszennyezésnek van egy „láthatatlan” formája is: az emberi eredetű szintetikus vegyületek (pl. gyógyszermaradványok) megjelenése a felszíni vizekben. Világszerte – így Magyarországon is – kimutathatók emberi- és állatgyógyászati aktív hatóanyagok folyókban, tavakban, jellemzően alacsony (ng/L–µg/L) koncentrációkban. Ezek a nyomnyi mennyiségek jelenlegi tudásunk szerint közvetlen humánegészségügyi kockázattal szerencsére nem járnak, de hosszú távú, folyamatos jelenlétük a környezetben jelentős hatást gyakorolhat a vízi élővilágra – olvasható a témában vizsgálatokat végző Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közösségi oldalán, amely ajánlást ad arra is, mit tehetünk az ökoszisztémákért.

A kutatóintézet hangsúlyozza, hogy ezt a megállapítást számos tanulmány alátámasztja.

Közvetett és közvetlen módon, a környezeti gyógyszerszennyezés fő forrásai a gyógyszergyárak, kórházak, mezőgazdasági telepek, illetve a szennyvíztisztítók. A probléma az, hogy még megfelelő kezelés mellett is a jelenlegi, egyébként modern szennyvíztisztítási technológiák nem képesek minden gyógyszermolekulát teljesen eltávolítani. Ezért egyes vegyületek – például a karbamazepin – akár fel is dúsulhatnak a tisztítási folyamat során, így a tisztított szennyvízben magasabb koncentrációk detektálhatók.

Emellett sok hatóanyag biológiailag aktív formában közvetlenül ürül a szervezetből verejtékezéssel, vizelettel, akár széklettel, például a strandolás során a felszíni vizekbe.

Mi a helyzet a Balatonnal?

A cikk fókusza a Balaton, Kis-Balaton és annak vízgyűjtő területe, ahol a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoportja, elsőként az országban, a 2010-es évektől térképezi fel az emberi eredetű nano- és mikroszennyezések széles csoportját (például gyógyszermaradványok, rekreációs szerek, mikroműanyagok, kémiai UV-szűrő vegyületek, rágcsálóírtók, stb.) és azok lehetséges környezeti kockázatait, (ideg)élettani hatásait.

A mérések alapján a Balatonban és a Kis-Balatonban egyaránt több tucat hatóanyag van jelen, a leggyakoribbak között szerepel többek között a karbamazepin, lamotrigin, tramadol, valamint egyes hormonhatású vegyületek. Fontos megállapítás, hogy a Balatonnál a szennyezés fő oka elenyésző mennyiségben a tisztított szennyvíz, annál inkább a nyári turizmushoz kapcsolódó vízi sportok, strandhasználati szokások, és a nem megfelelő infrastruktúra.

Mit tehetünk?

  • Lejárt gyógyszert soha ne dobjunk a WC-be, szemétbe – vigyük azt vissza a patikába!
  • Strandoláskor használjuk a zuhanyzót, mosdót.
  • Ne szennyezzük a vizet háztartási hulladékkal, szintetikus anyagokkal.
  • Hallgassuk meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudásközvetítő és felvilágosító nyilvános előadásait.

A Balaton vize most még biztonságos számunkra és megfelelő a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából, de a megelőzés és edukáció kulcsfontosságú, hogy ez így is maradjon – a halak, madarak és az egész élővilág érdekében is.

A Balaton nem végtelen. Vigyázzunk rá együtt! – szól a tihanyi kutatók felhívása.

hirbalaton.hu

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.