Kiállítással és faültetéssel emlékeztek Lőw Lipótra Nagykanizsán
Tu bisvátot, vagyis a fák újévét ünnepelték vasárnap délután a Nagykanizsai Zsidó Hitközség tagjai és meghívott vendégeik. Az ünnepi programot egy kiállítás is kísérte, amelynek alkotásai Lőw Lipót egykori főrabbi életéhez és munkásságához kapcsolódtak.
2025-ben volt Lőw Lipót halálának 150. évfordulója, amelynek alkalmából a Pápa és Környéke Zsidó Hagyományőrző Egyesület több formában is megemlékezett a legendás vallási vezetőről. A program egyik kiemelt eleme egy képzőművészeti pályázat volt, amelyre harminc alkotás érkezett. A tárlat Szegedet követően – a néhai rabbi egykori állomáshelyeinek sorát teljessé téve – Nagykanizsára is megérkezett. A kiállítást megnyitó Schmidt Orsolya hangsúlyozta: céljuk, hogy a 21. században is minél többen megismerjék Lőw Lipót életét, munkásságát és szellemi örökségét.
- Úgy terveztük, hogy majd a kanizsai kiállítás után visszavándorolnak a képek Pápára és ott újra megnyílik majd nem a zsinagógában, hanem egy kiállító térben ez az anyag és látható lesz. Sőt, az is a tervünk, hogy aki szeretne ezekből a képekből az alkotók beleegyezésével vásárolni és szeretné, hogyha az ő tulajdona lenne, akkor erre is szeretnénk lehetőséget biztosítani. Most már úgy tűnik, hogy van érdeklődés Szombathelyen is, hogy szívesen bemutatnák ezt az anyagot, úgyhogy lehet, hogy a közeljövőben mégsem Pápára vándorol vissza a kiállítás, hanem Szombathelyre megy tovább – árulta el Schmidt Orsolya, a Pápa és Környéke Zsidó Hagyományőrző Egyesületének elnöke.
Horváth Jácint köszöntőjében hangsúlyozta: Lőw Lipót élete ma is példaként szolgálhat, hiszen olyan szellemi és közösségi örökséget hagyott maga után, amelyről több mint kétszáz év elteltével is beszélünk. A 19. században kevesen tettek annyit a zsidók és nem zsidók békés együttéléséért, mint ő. Ezt követően a résztvevők a hitközség udvarára vonultak, ahol a készülő Lőw-emlékpark első fáját ültették el. A faültetés egyúttal a fák újéve, Tu bisvát előtti tisztelgés is volt. A fogadáson beszédet mondott Székely István, a helyi hitközség elnöke, valamint Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, aki kiemelte: az elültetett fa a magyar zsidó közösséget is jelképezi, amelynek gyökerei mélyen a hagyományokba kapaszkodnak, s amelyeket még a vészkorszak sem tudott kiszárítani.
- Tu bisvát arra tanít bennünket, hogy a növekedés sokszor láthatatlanul kezdődik. Egy apró rügyben ott rejlik az egész jövő. Kívánom, hogy a közösségeinkben is így sarjadjanak a remény, az összetartozás rügyei. Legyen ez az ünnep a bizonyítéka annak, hogy a magyarországi zsidó élet, bárhol is élünk az országban, él, növekszik és gyümölcsöt hoz – mondta Grósz Andor.
A szervezők a rendezvényre meghívták a pápai, szegedi, szombathelyi, zalaegerszegi, kaposvári és fővárosi zsidóközösségek képviselőit is.
K.T.
(Fotók: Kanizsa Médiaház)
