Újra együtt – Faragó Márton és Sass Ferenc közös tárlata Nagykanizsán
Két egykori kanizsai festőművész, Faragó Márton és Sass Ferenc munkáiból válogatva nyílt tárlat a Magyar Plakát Házban. Az Új utakon járva című különleges kiállítás a 20. század elején Nagykanizsán alkotó művészek előtt tiszteleg a magyar kultúra napja alkalmából.
A Thúry György Múzeum által rendezett kiállításon Száraz Csilla igazgató, valamint Fodor Csaba alpolgármester is köszöntötte a megjelenteket. A tárlat különlegességét az adja, hogy a két művész alkotásai haláluk óta Nagykanizsán együtt még nem voltak láthatók. Faragó Márton és Sass Ferenc festőművészek 1908 őszén közösen nyitották meg a város első sikeres festőiskoláját. Bár életútjuk később külön irányt vett, Nagykanizsa mindkét alkotót számon tartja. Míg Sass Ferenc munkáiból több tucatot őriz a múzeum, Faragó Márton alkotásaiból csupán néhány maradt a kanizsai intézmény tulajdonában. A kiállításon látható művek így a család jóvoltából kerülhettek a falakra.
- Ami nagyon fáj, hogy a nagyapám nem érhette ezt meg, nagyon régen meghalt már, de őneki nagy vágya volt, hogy egyszer Kanizsán legyen az édesapjának, már a halála után kiállítása. Ez akkor nem valósult meg, most pedig ez nagyon jó érzés, jó látni és nagyon jó, hogy a művésztárssal együtt van ez a kiállítás - árulta el Ivancsóné Horváth Zsuzsanna, Faragó Márton dédunokája.
A Hollósynál tanult két mester új utakon járt: ifjú tehetségként másként gondolkodtak, mint amit az akadémikus művészet képviselt. Új szemléletmódot hoztak a festészetbe, ahol a táj és az egyszerű emberek kerültek a középpontba, ami a 20. század eleji Magyarországon újdonságnak számított. Bár a két művész személyisége jelentősen eltért egymástól, alkotói szemléletük több ponton találkozott. A megnyitón Szmodics-Tugya Beáta, a kiállítás kurátora elmondta, az irányító egyéniségű Sass mellett Faragó volt az alkalmazkodóbb, szerethetőbb alkotó.
- Az alkotásairól nem hiányzik a napsütés, a virág, a kedvesség, az élet szeretete árad belőle. Sass Ferenc alkotásai nagyon sok esetben, sőt a legtöbb esetben borúsak, komorak, sötétek. Az eredeti elképzelés szerint a teret megosztottuk volna, de végül sokkal jobb lett, hogy tulajdonképpen vegyesen vannak az alkotások, mert így a lekünk is egyensúlyban maradhat a képeket tekintve. Mindig van amiben gyönyörködhetünk és van, ami elgondolkodtat minket együtt, és azt hiszem a művészetnek ez az egyik legfontosabb szerepe - fogalmazott Szmodics-Tugya Beáta.
Sass Ferencet az első világháború és az azt követő válságos időszakok mélyen megviselték, a háború után kevesebbet is alkotott, végül 1963-ban Sümegen hunyt el. Faragó Márton 1947-ben bekövetkezett haláláig Nagykanizsán élt. A kiállításon látható művek egy része a keszthelyi Festetics-kastélyból és a sümegi Kisfaludy Emlékházból érkezett Nagykanizsára.
K.V.A.
(Fotók: Kanizsa Médaház)
