Ásó, kapa, gereblye 150. - Számadás a szőlőben

Aszályos időszak, védekezés, a rettegett amerikai kabóca, és az újbor mustra – ezekről a témákról beszélgettünk a szőlőt illetően Ábrahám János borásszal. Meglepetésre, az egyik hegyhát újbor mustráján az ítészek úgy vélték, hogy minőségben szinte semmi különbség nincs a nedűk között a tavalyi és a tavaly előtti évjárat között. 

A cserfői hegyhátra évente több alkalommal is kilátogatunk – tapasztalatainkat vagy újságunk hasábjain, vagy a Kanizsa TV Híradójában osztjuk meg. Ábrahám János, az egykori Nagykanizsai Hegyközség elnöke rendszeresen tájékoztatást ad arról, hogy milyen ártalmak, illetve milyen esetleges pozitív hatások érik az ültetvényeket. Lássuk, mit hozott a 2025-ös év. – Az év szépen indult, nem volt probléma a fejlődéssel, de aztán jött a nyár... A nyár folyamán egy bő egy hónapos aszályos időszak következett, amely nemcsak a szőlőt, hanem a többi növényt is meggátolta a fejlődésben. Akkor azt hittük, kevesebb lesz a lé mennyisége is, de ne ugorjunk ennyire előre. Az aszályos időszakot stresszként élték meg a növények – a szőlő mellett a gyümölcsfák is. Ám a közelmúltban lezajlott újbor mustránkon az ítészek úgy vélekedtek, hogy nem rosszabb az évjárat, mint a tavalyi – sorolta tapasztalatait Ábrahám János. 

A problémák viszont összetettek voltak – nyilatkozta a szakember. A nagy szárazság következtében a peronoszpóra sem fertőzött olyan mértékben, és a megszokott gombabetegségek sem jelentek meg, így a kisgazdák kevesebb permetezést végeztek a szőlőn. Rovarok ellen viszont legalább két hetente, májusban és júniusban védekezni kellett volna. Idén gyakorlatilag robbanásszerűen jelentkezett az aranyszínű sárgaság az ültetvényeken; a kabóca ott fertőzött, ahol tudott, és gyorsan szaporodott. Ezzel a betegséggel kapcsolatban nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ahol megjelenik, ott a fertőzött növényeket már a nyári hónapokban, a zöldfelületeken is láthatóan ki kell vágni és elégetni. A jogszabály szerint, ha az ültetvény 30%-a fertőzött, az egész területet ki kell vágni. Támogatásról és kompenzációról valamilyen formában szó van, de a legnagyobb problémát az jelenti, hogy sok a kis parcella. Itt, Nyugaton nem több száz hektáros területekről beszélünk. Nem mindenhol megfelelő a szakértelem, és elhanyagolt területek is akadnak, így a kabóca valóban fertőzhet az ilyen birtokszerkezeteken – mondta véleményét Ábrahám János. 

És hogy pozitívumokról is szó essen beszélgetésünk során, nézzük meg, mit adott az idei újborról a hegyhát leve Cserfőn. –Ez egy hagyományos mustra, baráti társaságban, szakemberek zsűrizésével minden évben megnézzük, milyenek lettek az újborok. Ez egyfajta bemutató. A bírák azt mondták, hogy minőségben nem maradtunk el a tavalyi, illetve a tavaly előtti évjárattól. De nyilván újborról beszélünk, ez egy élő anyag, amely folyamatosan változik, alakul, és még nem tiszta mindenkié. Azonban a tavaszi hónapokban, egy áprilisi borversenyen derül majd ki, milyen lett a bor – itt a borkezelési technológia is fontos szerepet játszik, és meglátjuk, hogy melyik tétel mivé alakul. Eddig nincs ok panaszra, de nyilván nem egy kimagasló évjárat, a hosszú ideig tartó stresszhatás, ami érte a növényeket, nyilvánvalóan meglátszik. De különösebb kivetnivalót nem mondanék, nem jellemző – zárta gondolatait Ábrahám János. 

VINCZE Adél

fotó: SZALAI Szilveszter

(Megjelent a Kanizsa Újság 2025. december 10-ei számában.)