A német közösségek sokszínű jelenléte hazánkban
A Halis István Városi Könyvtárban tartották a Mi svábok című kötet második kiadásának bemutatóját. A könyv több mint száz település, városrész és vidék megismertetésével az elmúlt időszak egyik leghitelesebb német közösségről szóló alkotása.
Riportok, ismeretterjesztő írások és személyes portrék segítségével átfogó képet kapunk a hazai németségről. A közösségről, amely jelentős örökséget hagyott a magyar kultúrában és gazdaságban, és dinamikusan megújuló identitással van jelen.
- Zalában tulajdonképpen Kanizsa környékén él a német népi hagyomány leginkább és ezért is indokolt itt tartani ezeket az előadásokat, Kanizsán, vagy éppen Fűzvölgyön, volt már éppen ott is előadás, nem ennek a programnak a keretében. Van egy érdeklődés, amit szeretnénk kielégíteni és ennek a könyvtár természetes helye, mert hisz ehhez vannak könyveink, kiadványaink - árulta el Kardos Ferenc, a Halis István Városi Könyvtár igazgató-helyettes.
A nagykanizsai közönséget Lancsák József köszöntötte, kiemelve a településeken élő német nemzetiségi közösségek szerepét.
- Az országban létező német nemzetiségi önkormányzatoknak kilencven százaléka gyakorlatilag ebben a könyvben megtalálható. Ez egy olyan útmutató az emberek számára, akiket érdekel, hogy egyből fel tudják lapozni, megtalálják az adott településhez tartozó pillanatnyilag működő német nemzetiségi önkormányzatokat. Ez szükséges azért, mert sokan elszármaztak már az adott helyekről, sokan elfeledkeznek a múltról, pedig nagy hagyománya van a német nemzetiségnek - mondta el Lancsák József Ferenc, a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke.
A legújabb népszámlálási adatok azt mutatják, hogy a kommunizmus időszaka után, amikor sokan félelemből nem vállalták identitásukat, ma egyre többen állnak ki újra büszkén német gyökereik mellett.
- Azok a sorstragédiák, amit a kitelepítés vagy a málenkij robot, amikor ugye a huszadik század közepén érintették a magyarországi németeket, azért az elmúlt évek történeti feldolgozásának nyilván a középpontjában állt, de mi nagyobb hangsúlyt próbáltunk fektetni arra, hogy itt az elmúlt tíz- húsz év, ami az önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok, iskolák és a kulturális egyesületek újjáéledésével összefüggésben beindult, ez a pozitív folyamat, ezt a virágzó időszakot is nagyobb hangsúllyal bemutassuk - tudtuk meg Bihari Zoltán szerkesztőtől.
A kézikönyv elsősorban a települések jelenére koncentrál, ugyanakkor bőségesen támaszkodik a múltra. A ma is élő hagyományok, a népviseletek, a régi fotók és képeslapok mellett gyakran előkerül a kitelepítések és a málenkij robot története is, hiszen ezek emléke az érintett közösségekben máig erősen él.
R.H.
(Képek: Kanizsa Médiaház)