Fafaragástól bodagig – roma értékek bemutatója a fiataloknak
Hagyományőrző napot tartott ma a Nagykanizsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat és az Anosztru Országos Egyesület. A résztvevők a népcsoport kultúrájának számos területéről tudhattak meg érdekességeket.
A hagyományőrző napnak több évtizedes hagyománya van a nemzetiségi önkormányzatnál. Teleki László hangsúlyozta, a legfontosabb cél, hogy a középiskolásoknak bemutassák, hogy a romák mennyire gazdag kultúrával rendelkeznek. Szerinte a fiatalok egy része ezeket megtanulta szülőktől, nagyszülőktől, ám van némi deficitük, mert egy részük ilyenkor hall róluk először. A program a nem romáknak is szólt, hogy a békés együttélés mellett megismerjék a népcsoport kultúrájának jelentőségét is. A gasztronómia és a különböző tradicionális mesterségek fontos szerepet kaptak a nap során.
- Ahogy hallhatjuk a háttérben a fakopácsolást. Egy roma képzőművész, fafaragó művész alkotásait láthatják itt a jelenlévők. Be is mutatja, hogy a fafaragások hogyan készülnek, tehát a helyszínen is. A gasztronómiában pedig a cigányság egyik legősibb kenyere a bodag, amit punyának is mondunk itt Zalában, az az étel lesz, ami a hagyományos kenyértől eltér, cigánykenyérnek mondjuk mi. És lecsós káposzta lesz, ami tradicionális szintén, több húsból tevődik ki – árulta el Teleki László, a Nagykanizsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Kardos Ferenc, a Halis István Városi Könyvtár igazgató-helyettese a romák történetét és hagyományait elevenítette fel előadásában. Hangsúlyozta, számos olyan tradíció van, ami a mai napig él a cigányság körében, ezek főleg a lakodalmakhoz, keresztelőkhöz, temetkezéshez kapcsolódnak, de a nyelvhasználatban is vannak olyan szavak, amelyeket a mai napig használnak.
- Tulajdonképpen ma már nagyon kevés roma fiatal beszéli a romani, tehát a lovári nyelvet vagy a beások a beást, ami egy másik nyelv. De, ahol ez megmaradt ez a nyelvi kifejezésmód részletekben köszöntőkben, köszöntésekben néhány részletében, az éppen a virrasztás vagy éppen a keresztelés. Tulajdonképpen az ezekhez köthető szavak megmaradnak, úgy látom, hogy azok meg is menekülnek a pusztulástól vagy innen átkerülnek néha a szlengbe – tudtuk meg Kardos Ferenctől.
A programon Teleki László az Anosztru Országos Egyesület munkájával is igyekezett megismertetni a résztvevőket. A Bogdán János Cigány Kisebbségi Közösségi Házban tartott előadásokon a Zsigmondy és a Cserháti Technikumok diákjai vettek részt.
K.T.
(Képek: Kanizsa Médiaház)
