Megtakarítások: itt van, mibe fektetnének be legszívesebben a magyarok
Több szempontot is mérlegelnek a megtakarításokkal kapcsolatos döntéseiknél a magyarok, miközben a legtöbben ingatlanba fektetnének egy hirtelen jött, nagyobb pénzösszeget. A háztartások közel fele ugyanakkor egyáltalán nem tud félretenni a jövedelméből, miközben viszonylag magas azoknak az aránya is, akik egyáltalán nem tájékozódnak a pénzügyekkel kapcsolatban.
A magyar háztartások legnagyobb hányada ingatlanba fektetne, illetve forintalapú megtakarításokban tartaná a pénzét, ha hirtelen nagyobb pénzösszeghez jutna: az előbbit az érintettek 41, az utóbbit pedig 28 százaléka említette – derül ki a Provident Barométer friss, 2025 júliusában készült, reprezentatív felméréséből. Az Ipsos Zrt. által végzett felmérés eredményei szerint viszonylag magas, 26 százalékos a menedékeszközként számon tartott arany súlya is, miközben figyelemre méltó, hogy a válaszadók 9 százaléka a kriptodevizákat is a lehetséges opciók között említette, miközben valamivel 10 százalék felett alakult a részvények és a befektetési jegyek súlya is.
A megtakarításokkal kapcsolatos döntéseket komplex szempontrendszer alapján hozzák meg a háztartások: ezen belül a várható hozam és a rugalmasság – vagyis a könnyű hozzáférés lehetősége – a két leggyakrabban említett elem, amelyeket a megkérdezettek nagyjából egyharmada tartott fontosnak. A megtakarítási célt a válaszadók 28 százaléka kezeli fontos szempontként a választás során, de nagyjából ugyanekkora súlyt képvisel a biztonság is.
Az öngondoskodási formák közül továbbra is a biztosítások a legnépszerűbbek, miközben csökken az adókedvezménnyel járó megoldások vonzereje: az adó-visszatérítés egyre kevésbé számít fontos szempontnak egy pénzügyi döntéshozatal során.
A család és a barátok véleménye is sokat számít a megtakarításoknál
Feitel Balázs, az Ipsos Zrt. ügyvezetője szerint ugyanakkor a három hónappal korábbi (áprilisi) adatokhoz képest még tovább csökkent a megtakarítási képesség a magyar lakosság körében: a megkérdezettek 48 százaléka nem tud félretenni a havi jövedelméből, miközben tavasszal még 41 százaléknál járt ez az arány.
Eközben a válaszadók 8 százaléka mondta azt, hogy kényelmesen kijön a jövedelméből, és akár a harmadát is képes félretenni, míg a jövedelmükből beosztással kijövők – és rendszerint legfeljebb 20 százalékos megtakarítási arányt elérők – aránya 33 százalék.
A megtakarítási döntéseknél a legtöbben a család és a barátok véleményét veszik figyelembe – ezt a válaszadók 35 százaléka említette –, míg az internetről, a közösségi médiából 22 százalék gyűjt saját bevallása szerint információkat.
Figyelemre méltó azonban, hogy jelentősen – 24-ről 28 százalékra – nőtt azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tájékozódnak a pénzügyekről.
Ami a jövőt illeti, Feitel Balázs szerint változatlanul az infláció az a kockázat, amitől a magyarok egzisztenciális szempontból leginkább tartanak. A megkérdezettek 65 százaléka emellett arra számít, hogy az előttünk álló egy évben csökken a jövedelmének a vásárlóereje, miközben csak 12 százalék számít növekedésre az előttünk álló időszakban. Az anyagi helyzetük várható alakulását illetően is visszafogottak a magyarok várakozásai: 21 százalékuk vár javulást, 48 százalékuk viszont romlásra számít.
Az államra támaszkodna a többség
A Provident kilenc országra kiterjedő, idei Financial Wellbeing kutatása szerint a magyarok nagyjából egyharmada képes rendszeresen megtakarítani, miközben a nemzetközi átlag ennél jóval magasabb, 43,4 százalékos. Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója szerint emellett figyelemre méltó, hogy a magyarok mindössze 12 százaléka ért egyet azzal, hogy a pénzügyi edukáció a saját, személyes felelőssége is, miközben jóval magasabb azok aránya, akik az iskolarendszer, illetve az állam feladatának tartják az ismeretek bővítését. Pénzügyi téren idén a magyarok 46,1 százaléka tartotta magabiztosnak magát (itt az átlagnál magasabb a férfiak aránya), miközben a nemzetközi átlag 61,3 százalék.
vg.hu