Látványosan csökkennek a számok, nem divat a nyelvtanulás a magyarországi egyetemeken
Miközben az előző évihez képest több mint 18 ezerrel emelkedett az egyetemisták száma a 2024/2025-ös tanévben, az idegen nyelveket tanuló hallgatók száma az összes népszerű nyelv esetében csökkent – vette észre a Népszava a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai között.
Angol nyelven mintegy 31 ezer hallgató tanult a 2023/2024-es tanévben, idén már csak 24,4 ezer. Német nyelven 4887 egyetemista tanult az elmúlt tanévben, egy évvel korábban még 6417. Spanyolul 1310 fő tanult a 2024/2025-ös tanévben, ezt megelőzően még 2193 fő. A francia nyelvet tanuló hallgatók száma pedig mindössze 787 fő volt legutóbb, míg az előző tanévben 1196 fő. De csökkent az olasz, a latin és az orosz nyelvet tanuló egyetemisták száma is.
A hazai egyetemekre 328,5 ezer hallgató járt a 2024/2025-ös tanévben, a KSH által felsorolt idegen nyelveken pedig összesen 51,9 ezer hallgató tanult, arányuk mindössze 15,8 százalék. Ám a nyelveket tanuló egyetemisták valódi száma ennél is alacsonyabb lehet, a statisztikákban ugyanis egy tanuló annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul. De ennek ellenére is jól megfigyelhető a csökkenő tendencia: tavaly 18,3 százalék, tíz éve pedig 20,3 százalék volt az egy vagy több idegen nyelvet tanuló egyetemisták aránya a felsőoktatásban résztvevő összes hallgató számához viszonyítva.
Ezzel együtt nemcsak a nyelvtanulók, hanem a nyelvvizsgázók száma is csökkent: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2024-ben 58,9 ezren vágtak neki a nyelvvizsgának, míg 2023-ban 66,3 ezren, 2022-ben pedig 83,1 ezren. A nyelvvizsgázók száma főként a 20-24 éves egyetemista korosztály körében esett vissza: 2022-ben még 20,7 ezren nyelvvizsgáztak ebben a korosztályban, 2024-ben már csak 10,1 ezren. Továbbá 2022-2024 között ugyancsak kevesebb mint felére (5712 főről 2376 főre) csökkent a vizsgázók száma a 25-29 éves korosztályban is. Mindennek főként ahhoz van köze, hogy az Orbán-kormány 2022-ben eltörölte a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőségét.
Pedig a magyarok nyelvtudása ezt megelőzően sem volt túl rózsás: az Eurostat adatai szerint 2022-ben a 25-64 éves korosztály 49 százaléka beszélt legalább egy idegen nyelvet, szemben a 75 százalékos EU-átlaggal. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország ezzel a sereghajtók közé tartozott, csak Bulgária volt mögöttünk 48 százalékkal. A több idegen nyelvet ismerők aránya alapján is jelentős volt a hátrányunk: míg hazánkban a megkérdezettek 18 százaléka állította, hogy kettő vagy annál több idegen nyelvet ismer, addig az unióban 37 százalék volt ez az arány.
nepszava.hu