Eurostat: a magyarok harmada nem jut hozzá megfelelő ételhez minden második nap
Az EU lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húsból, halból vagy annak vegetáriánus megfelelőjéből készült ételt fogyasszon. Magyarország a harmadik legrosszabb helyzetű tagállam: a szegénységi kockázatnak kitett emberek 37,3 százaléka nem jutott rendszeresen megfelelő ételhez. Csak Szlovákiában és Bulgáriában rosszabb a helyzet – derül ki az Eurostat friss, 2024-es adataiból.
Az Eurostat friss adatai szerint 2024-ben az uniós lakosság 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húsból, halból vagy annak vegetáriánus megfelelőjéből készült ételt fogyasszon.
Bár az adat így is lehangoló, javulást jelent az előző évi 9,5 százalékhoz képest, de a probléma továbbra is tömegeket érint, különösen a szegénységi kockázatnak kitett háztartásokban.
Ebben a körben az arány 19,4 százalék volt, míg a nem szegénységi kockázatban élőknél 6,4 százalék.
Magyarország a legrosszabb helyzetű országok közé tartozik: a szegénységi kockázatnak kitett lakosság 37,3 százaléka nem jutott megfelelő ételhez minden második nap.
Ez a harmadik legmagasabb arány az EU-ban, csak Szlovákiában (39,8%) és Bulgáriában (37,7%) volt rosszabb a helyzet.
Az uniós átlaghoz képest különösen nagy a lemaradás, hiszen Magyarországon a társadalom jelentős része nemcsak az infláció, hanem a tartós szegénységi problémák miatt sem fér hozzá a megfelelő táplálkozáshoz. Ezzel szemben a legjobb helyzetben Ciprus (3,5%), Írország és Portugália (5,1%) áll, ahol a szegénységi kockázatban élők jóval kisebb arányban küzdenek hasonló gondokkal.
Az élelmiszerhez való hozzáférés kérdése az Eurostat magyarázata szerint nemcsak szociális, hanem egészségügyi kockázatot is jelent, mivel az alultápláltság hosszú távon tovább mélyítheti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Az uniós mutató a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés mérésében is kulcsszerepet játszik, amely a szociális jogok európai pillérének egyik fő indikátora.
portfolio.hu