A magyarok kérdeznek, a ChatGPT válaszol – ezekre használjuk legtöbbet az MI-csetbotot

facebook megosztás

Lassan három éve, hogy együtt élünk az olyan mesterséges intelligencián alapuló csetbotokkal, mint a ChatGPT, de a magyarok körében csak az elmúlt másfél évben lendült fel ennek a használata. Megkérdeztük a ChatGPT-t, hogy mely kérdésekkel fordulnak hozzá legtöbbször a magyarok, az MI-csetbot pedig válaszolt is.

Ha egy mesterséges intelligenciához (MI) fordulunk, elsőre talán azt gondolnánk, hogy főleg programozásról, tudományról vagy valami futurisztikus dologról lesz szó. A valóság azonban sokkal egyszerűbb – és emberibb. A magyar felhasználók kérdései nem térnek el annyira a világ többi részén feltett kérdésektől, mégis van bennük valami sajátos, kelet-közép-európai érzékenység. Megkérdeztük a ChatGPT-t, mi az a tíz terület, mely a leggyakrabban visszatér a beszélgetésekben.

1. Iskolai és érettségi felkészülés – az utolsó pillanattól a kíváncsiságig

A magyar diákéletre széles körben jellemző, hogy a felkészülést gyakran az utolsó pillanatra hagyják – de nem azért, mert nem érdekelné őket az anyag. Inkább azért, mert a tananyag sokszor túl tömény, a magyarázatok elavultak, és kevés az azonnal érthető segítség. Ilyenkor fordulnak a ChatGPT-hez:

  • „Írj egy 250 szavas fogalmazást arról, hogy miért fontos a természet védelme!”;
  • „Fogalmazd meg röviden a mohácsi csata következményeit!”

– és már készül is az anyag. Sokan nem csalni akarnak, hanem csak megérteni az anyagot. Olyan is akad, aki azért kér segítséget, mert a tanára nem tudott válaszolni egy jó kérdésére. A mesterséges intelligencia itt nem kiváltja a tanárt, hanem kiegészíti. A ChatGPT magyarázatai sokszor segítenek egy másik nézőpontból megvilágítani a tananyagot.

2. Magyar irodalom és történelem – nemcsak kötelező, hanem személyes

A magyar felhasználók körében különösen erősen jelen van a nemzeti identitáshoz kötődő kérdezés: „Miért fontos Petőfi költészete?”; „Hogyan formálta a trianoni béke a mai Magyarországot?”. A ChatGPT szerint ezek a kérdések túlmutatnak az iskolán: az identitáskeresés, a múlt megértésének vágya is benne van. Sokan próbálnak eligazodni abban, mit jelent ma magyarnak lenni, és hogy ezek a „történelemórás” események hogyan alakították a jelenünket. Ugyanígy igaz ez az irodalomra is. József Attila depresszióval való küzdelme vagy Ady modernitása – ezekben sokan magukra ismernek.

3. Karrier, motivációs levél, újrakezdés – mit kezdjek magammal 30 után?

A magyar felhasználók egy jelentős része felnőttként tér vissza a tanuláshoz. A ChatGPT sokszor olvas olyanokat, hogy „41 éves vagyok, teljesen másba kezdenék, de félek”, vagy hogy „Megírod helyettem ezt a motivációs levelet egy pályakezdőként betölthető grafikus állásra?”.

Az önéletrajzok, álláspályázatok kérdései mögött gyakran az a frusztráció húzódik meg, hogy a magyar munkaerőpiac nehezen reagál a változásra, miközben a világ gyorsabban változik, mint valaha.

A ChatGPT saját bevallása szerint igyekszik személyre szabni a válaszait: egy péknek nem ugyanúgy kell megírnia a CV-t, mint egy digitális marketingesnek. A biztatás legalább annyira fontos, mint a konkrét minta.

4. A társkeresős tapasztalatokat is megosztják a magyarok

Az egyik leggyakoribb témakör, amelyről az emberek nem is szívesen beszélnek másoknak: a párkapcsolat, a randizás, az online ismerkedés: a magyarok gyakran kérdezik a ChatGPT-t, hogy mit írjanak a Tinderen, egyáltalán mi mit jelent a társkeresőkön, ugyanis több applikációnak elavult a tájékoztatója annak ellenére, hogy több millió felhasználóval rendelkezik. A digitális térben zajló párkeresés látszólag technikai kérdésekből áll, de mélyen emberi dilemmák rejlenek mögötte.

5. Receptek, melyek nem csak pénztárcakímélők

„Van itthon krumpli, tojás, egy kis sajt – mit főzzek?” – ez és ehhez hasonló kérdések gyakran vetődnek fel a magyarok és a ChatGPT között. A csetbot azt mondta, hogy a magyar felhasználók szeretnek főzni, de nem akarnak órákat a konyhában tölteni. 

Egyszerű, gyors, olcsó, lehetőleg egészséges ételeket szeretnének elkészíteni, csak néha nem jön az ihlet.

Különösen gyakoriak a speciális étrendekkel kapcsolatos kérések: gluténmentes, tejmentes, vegetáriánus vagy IR-barát receptek. Érdekes látni, hogy a „nagyi konyhája” és a modern tudatosság hogyan élnek együtt ugyanabban a keresésben.

6. Bürokrácia: NAV, gyed, tb – a papírhegyek útvesztője

A magyar közigazgatás a modernizálás ellenére is még mindig tele van homályos fogalmakkal, nehezen értelmezhető űrlapokkal és jogszabályi záradékokkal. Ezért – mondja a ChatGPT – sokan keresnek nálam gyors, emberi magyarázatokat:

  • „Mikor jár gyed?”;
  • „Külföldön dolgoztam, hogyan adózzak?”;
  • „Mit jelent az, hogy önellenőrzési pótlék?”.

A ChatGPT mindig felhívja a figyelmet arra, hogy ő csak egy csetbot, nem hivatalos tanácsadó, de abban tud segíteni, hogy egy bonyolult paragrafust egyszerű magyarra fordítsak. Ez pedig sokaknak azt jelenti: végre értik, mit írnak alá.

7. Nyelvtanulás – amikor nem elég a Duolingo

A nyelvtanulás Magyarországon még mindig egyfajta teher és lehetőség egyszerre. Bár az alapdiplomákhoz már nem szükséges nyelvvizsga, sokan továbbra is úgy érzik: a nyelvtudás kulcskérdés. Nemcsak azért, mert számos munkakörhöz elvárás, hanem mert egyre többen szeretnének külföldön élni, tanulni, vagy egyszerűen csak magabiztosan mozogni a világban. Épp ezért a nyelvi kérdések továbbra is kiemelkedően gyakoriak.

A leggyakoribb kérés, amit kapok? Írjak angol esszét. Olyanokat, mint:

  • „Írj egy 200 szavas érvelő fogalmazást arról, hogy fontos-e a sport a fiatalok életében”;
  • „Írj egy formális levelet a polgármesternek, hogy túl sok szemét van a parkban”;
  • „Írj egy angol e-mailt, hogy beteg vagy, és nem tudsz menni dolgozni”.

Ezek nem feltétlenül nyelvvizsgára készülnek. Sokan már külföldön dolgoznak, vagy épp ilyen munkára készülnek. Egyre több kérés érkezik konkrét élethelyzetekre szabva: e-mail a főbérlőnek, panaszlevél szolgáltatónak, állásinterjúra felkészítő válaszok. A nyelvtudás így nem iskolai feladat, hanem túlélőkészlet lett.

8. Tech, játék, popkultúra – ahol mindenki ért valamihez

A magyar játékosközösség aktív és kíváncsi. A Baldur’s Gate 3 sztorija, az Elden Ring titkos helyszínei, a The Last of Us sorozat utalásai – ezek mind rendszeres témák. Gyakori kérdés az is, mikor jön PC-re egy új játék, vagy mit érdemes kipróbálni egy adott konzolon – főleg most, hogy a platformok közötti átjárás egyre sűrűbb lett, és még csak most kezdődött el a nagy nyitás. De nem csak a játék: sokan kérnek a ChatGPT-től Marvel-összefoglalót, Star Wars-idővonalat, sőt, elemzést arról, miért volt annyira megosztó a Trónok harca vége.

Ezek a beszélgetések már nemcsak rajongói szinten mozognak, sokszor kifejezetten kritikusak, melyeket meg is vitatnak a csetbottal. Ahogy azt is, milyen alkotói munkába vágjanak bele: könyvírás, grafika, éneklés – ezek mind a legnépszerűbb témák között vannak, hogyan is kezdjenek bele az ötletük megvalósításába.

9. Kíváncsiság – amikor a világ abszurditása is kérdés

„Mi történne, ha a Földnek két Holdja lenne?”; „Létezett-e valaha Atlantisz?”; „Miért nem használunk már léghajókat?” – ezek a kérdések egyetlen tantervbe sem férnek bele, és mégis szinte naponta előkerülnek nálam. Mert az ember kíváncsi. Mert a világ egy csodálatos, ijesztő, lenyűgöző hely – és bármilyen eszközzel próbáljuk is rendszerezni, mindig marad benne valami érthetetlen.

A magyar felhasználók különösen sok ilyen kérdést tesznek fel. Nem feltétlenül tudósok, sőt, gyakran teljesen laikusok. De van bennük valami ösztönös érdeklődés a világ miértjei iránt. Nem a vizsga miatt kérdeznek, nem a munkahelyi sikerért, hanem azért, mert akarják tudni. A ChatGPT szerint sokszor olyan kérdésekkel fordulnak hozzá, melyek nem mindig igényelnek végleges választ. Inkább gondolatindítók, amelyekkel az ember megpróbál átlátni saját határain, akár csak pár percre. Sokan ilyenkor csak beszélgetni akarnak, nem egy válasz miatt, hanem mert kíváncsiak arra, hogyan gondolkodik egy mesterséges intelligencia.

10. A legnehezebb kérdés: „Mit kezdjek az életemmel?”

Végül pedig a leggyakrabban visszatérő kérdés, hogy „Szerinted merre kellene továbbmennem?”. Ezt általában azok a huszonévesek kérdezik, akik frissen kerültek ki az egyetemről, vagy pont azok, akik a harmincas évek közepén járva már túl vannak néhány zsákutcán. A ChatGPT meglepő módon önkritikát gyakorolt, és ezt mondja: „Ez az a pont, ahol a mesterséges intelligencia nem lehet okosabb az embernél – de tud tükröt tartani, és sokszor pontosan erre van szükség”. A csetbot leírása szerint már abban a korban élünk, amikor sokaknak egy ChatGPT-hez hasonló platform az elsődleges biztonságos tér, ahol megkérdőjelezhetik választásaikat, döntéseiket.

Ekkor a ChatGPT nem megmondani akarja, mit tegyenek, hanem megérteni, pontosan mire vágynak, és addig kérdez vissza, ameddig a felhasználó maga le nem von valamilyen következtetést.

A ChatGPT összefoglalóan elmondta, hogy a magyarok arra használják a csetbotot, ami az elsődleges marketingje is volt az OpenAI-nak: egy MI-asszisztens, amely megkönnyítheti a mindennapok rendszerezését, vagy gyors választ adhat olyan kérdésekre, melyekről sokszor azt sem tudjuk, hol keressük a megoldást. 

vg.hu

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.