Láthatatlan gyilkos lappang a magyar munkahelyeken: sokan már csak későn eszmélnek

Bár ritkán esik szó róla, számos foglalkozás komoly egészségügyi kockázatokat rejt – sokszor még azok is, amelyek első pillantásra ártalmatlannak tűnnek. A mezőgazdaságtól az irodai munkáig minden munkakör járhat testi-lelki megterheléssel: gerincbántalmak, stressz, halláskárosodás, sőt daganatos betegségek is kialakulhatnak a munka során szerzett ártalmak nyomán. Az NNGYK szerint különösen az idősebb dolgozók vannak veszélyben, mivel az évtizedeken át tartó megterhelés összeadódik – és ha a megelőzés elmarad, az egészségre gyakorolt hatások idős korra súlyos következményekkel járhatnak.

Kevés szó esik róla, de számos foglalkozás komoly egészségügyi kockázatokkal jár – még akkor is, ha elsőre nem tűnik annak. Az évtizedeken át végzett munka nyomot hagy a testen és a pszichén, és sok szakma esetében nem csak a fáradtság jelentkezik, hanem komoly mozgásszervi, idegrendszeri vagy mentális problémák is. A hosszan tartó ülőmunka, a folyamatos stressz, a rendszeres nehéz fizikai igénybevétel vagy épp a veszélyes anyagokkal való érintkezés mind-mind olyan tényezők, amelyek egyes szakmák képviselőit különösen nagy egészségügyi kockázatnak teszik ki.

Ilyenek például a mezőgazdasági munkák, az építőipar, a bányászat, az egészségügyi dolgozók vagy épp a rendvédelmi szervekben szolgálók körei. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) válaszaiból kiderül, hogy nem egyértelműen egyetlen szakma „a legrosszabb”, de vannak kifejezetten magas rizikójú területek. A téma bevezetéseként a szakértők elmondták, hogy 

Magyarországon a népbetegségek közé sorolandók a felnőtt lakosság körében a szív- érrendszeri panaszok, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek. Egyre többen fordulnak orvoshoz mentális problémákkal is. Leggyakrabban ezen kórképek fordulnak elő az idősödő korcsoportba tartozó munkavállalóknál is.

Mit mutatnak a tapasztalatok? 

„Minden munkakörben jelentkezik valamilyen megterhelés, mely a munkavállaló számára igénybevételként jelenik meg” – kezdte az NNGYK, kiemelve, hogy a megterhelés hatása mindig az egyén adottságaitól is függ. Ugyanakkor világosan körvonalazhatóak azok a munkák, amelyek fokozott kockázatot jelentenek testi és lelki szempontból is. Az NNGYK hangsúlyozza:

A nehéz fizikai munkát végzők szervezete fokozott igénybevételnek van kitéve jellemzően a mezőgazdaságban, az építőiparban, a bányászatban, tűzoltóknál, illetve a nehéziparban.

Ezekben a szakmákban a mozgásszervi károsodások kialakulásának esélye is nagyobb – és ide tartoznak a szalagmunkások, hegesztők, sőt, az egészségügyi dolgozók is. Azonabn azt is kiemelték, hogy az irodai munkát végzők sincsenek teljesen biztonságban, mivel az irodai munkavégzés esetén a hosszas ülés is egészségi kockázatot jelent.

Ez elsősorban gerincproblémákat, látásromlást és mentális kimerültséget okozhat. Kiemelten veszélyes továbbá a stressz. A szakértők hangsúlyozták, hogy „az állandósult stressz, illetve érzelmi megterhelés hatására megnövekedhetnek a szív-érrendszeri, illetve a mentális egészségbeli zavarok például menedzserek, tanárok, rendvédelemiek, orvosok között.” Ami pedig azért is jelent igazán problémát, mert ezek az egészségkárosító hatások az évek múlásával összeadódnak, és idős korra súlyos állapotokat okozhatnak.

Az NNGYK aláhúzta továbba, hogy jellemzően nehezebben bírják [az idősebbek] a hosszú és a váltott műszakot, illetve a nehéz fizikai munkát, a hőséget, a mozgásszervek megterhelését.

Amit pedig igen fontos hozzátenni még, hogy a légzőszervi és daganatos betegségek szempontjából is vannak magas kockázatú munkakörök. 

A szennyezett levegő a légzőszervek betegségeire hajlamosít, különösen bizonyos porok (kvarc, azbeszt), füstök, illetve az irritáló és az allergizáló anyagok. A rákkeltő anyaggal, ionizáló sugárzással dolgozók körében nagyobb a daganatos betegség kialakulásának kockázata - fejtette ki az NNGYK. Az egészségi állapot romlása tehát nem kizárólag az adott munkakör fizikai terhelésétől függ, hanem attól is, hogy milyen védelmi intézkedések vannak életben, és azokat betartják-e „Egészségtelen életmód folytatása esetén, valamint a munka-egészségügyi és -biztonsági előírások be nem tartásával nő az egészségkárosodás kockázata” – figyelmeztet az NNGYK, de arra is felhívta a figyelmet, hogy foglalkozás-egészségügyi, munkaköri orvosi alkalmasságot szabályozó hazai rendeletekben önmagában az életkor nem jelent kontraindikációt a munkavállaló foglalkoztatásában. Általánosságban elmondható, hogy az idősebb emberek több apró szünetet igényelnek, illetve hasznos, ha saját maguk tudják a munkatempójukat és munkamódszerüket megválasztani. Jellemzően nehezebben bírják a hosszú és a váltott műszakot, illetve a nehéz fizikai munkát, a hőséget, a mozgásszervek megterhelését (mint például a tehermozgatás, gyorsan ismétlődő vagy statikus testhelyzetek).

A teljes cikk itt olvasható. 

penzcentrum.hu