Nagykanizsa zsidó múltja - előadások a közösség életéről
A zsidó közösség meghatározó szerepet játszott Nagykanizsa városának gazdag történelmében. Ezt a sokrétű örökséget kívánja bemutatni „A nagykanizsai zsidó örökség” című programsorozat, melyen a résztvevők megismerhetik a helyi zsidó közösség életét, kiemelkedő személyiségeit és eseményeit.
A Nagykanizsai Zsidó Hitközség által szervezett programsorozat célja, hogy közelebb hozza a helyi közösséget a város zsidó múltjának egy jelentős korszakához, és hozzájáruljon a város történetének minél teljesebb megismeréséhez. A programsorozat részeként két előadást hallgathattak meg az érdeklődők, akik a kanizsai zsidó közösség életének fontos részleteibe nyerhettek bepillantást.
- Évek óta vannak programjaink, várjuk az érdeklődőket. Menet közben rájöttünk arra, hogy Nagykanizsa város lakossága milyen keveset kap, milyen keveset tud a zsidóságról, ezért jött az a gondolat, hogy egy ilyen programsorozat keretében ismertessük meg az érdeklődőket, hogy tulajdonképpen mit adtak, mit hagytak őseink itt Nagykanizsa városának - mondta el Lévai Ibolya, a Nagykanizsai Zsidó Hitközség alelnöke.
Az eseményen, amelyet vasárnap szerveztek, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem két kanizsai kötődésű hallgatója mutatkozott be előadóként. Az egyházi közösségszervező alapszakon tanuló diákok számára nem volt ismeretlen a kanizsai zsidóság története, hiszen már korábban is tanulmányozták a helyi közösség életét.
- Tavaly jártunk itt diákjaimmal tanulmányi kiránduláson Nagykanizsán. Megnéztük a zsinagógát, foglalkoztunk Fejtő Ferenc műveivel és beszélgettünk róla. A MAZSIHISZ az egyetem fenntartója minden évben kiír egy pályázatot tudományos munkákra. Ezen kettő kiváló hallgatónk is indult, Szekeres Dorina és Kovács Lívia, akik második és harmadik helyezést értek el a pályázaton. Úgy gondoltuk, hogy ezeket az előadásokat, amik Nagykanizsa zsidóságáról szólnak jó lenne, ha a nagykanizsai közönség is megismerné - árulta el Goldmann Márta, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem egyetemi docense.
Egy eddig még feldolgozatlan témát választott Szekeres Dorina, aki Neumann Ede kanizsai főrabbi korai életszakaszával foglalkozott munkájában.
- A hazai neológ rabbi szeminárium első végzettjéről beszélünk, úgyhogy úgy éreztem, hogy illendő egy kutatást készíteni a témában. A témaválasztásom oka egyébként onnan ered, hogy ő volt az a rabbi, aki a rabbivá avatásától egészen haláláig itt Nagykanizsán működött és a modern reform irányzat képviselőjeként lépett fel - tudtuk meg Szekeres Dorinától, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem hallgatójától.
A programon a nagykanizsai izraelita iskola története is megelevenedett, mely sok szempontból a korszak előremutató intézménye volt.
- Nagykanizsáról azt mindenki tudja, hogy a neológia bölcsője, mindenki tudja legalább 2-3 rabbi nevét, arról viszont sokkal kevesebben tudnak, hogy milyen kiváló pedagógusok voltak itt. Ez az iskola sok tekintetben az első volt, mint kereskedelmi iskola, elsőként foglakozott az országban a lányok oktatásával. Úgy gondolom, hogy ezt kevesen tudják és ez nagyon fontos, mert ezek a rabbik nem tudtak volna olyan nagyot alkotni, ha nincs egy olyan befogadó közeg, ami volt ez a hitközség, amit egyébként az a kereskedelmi státusz tett lehetővé, amit a város határszéli fekvése alapozott meg - fogalmazott Kovács Lívia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem hallgatója.
A rendezvényen a Nagykanizsai Zsidó Hitközség tagjai mellett tanárok, a város történelme iránt érdeklődők, valamint más városi közösségek képviselői is részt vettek.
K.V.A.
(Képek: Kanizsa Médiaház)