Elvitte a kajszi nagy részét a fagy, több tízmilliárdos a kár a gyümölcsösökben

A hazai gyümölcstermő terület 80 százalékát érintették az áprilisi fagyok – közölte felmérése eredményét a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A 7-e és 10-e közötti lehűlések okozta terméskiesés mértékére még nehéz prognózist adni, de az biztosnak látszik, hogy a 120 milliárd forint termelési értékű gyümölcságazatban több tízmilliárd forint fagykár keletkezett.

Online kérdőíves, illetve telefonos megkeresés formájában mérte fel a gyümölcsösökben keletkezett áprilisi fagykárok mértékét a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Az online kérdőívet összesen 546 vállalkozás töltötte ki, amelyek 13 379 hektárról szolgáltattak részletes adatokat (ami a 70 771 hektár hazai gyümölcsültetvény-felület 19 százaléka), a telefonos interjúkkal együtt pedig mintegy 20-25 ezer hektárra a teljes hazai ültetvényfelület 30-35 százalékára, a valódi árutermelést végző mintegy 50 ezer hektárnyi gyümölcstermő terület közel felére nyílt rálátásuk. 

A felmérésben a kármérték a virágokra, illetve a már elvirágzott kajszi esetében a gyümölcskezdeményekre vonatkozik, nem pedig a várható terméskiesés mértékére, így nem tekinthető termésprognózisnak – nyomatékosította a FruitVeB. A fagykárok területi elhelyezkedése is kiviláglik a felmérésből, amely alapján súlyosan károsodtak 

• a Magyarország északi és észak-keleti országrészében,
• a Duna-Tisza közén,
• az Alföldi déli részén, továbbá
• a Tolna vármegyében és
• Somogy vármegye egyes térségeiben

található gyümölcsültetvények.

Mérsékeltebbek a károk a Kisalföldön, a Dunántúl déli és dél-nyugati részén, valamint a Balaton közvetlen térsége gyümölcsültetvényeiben azzal, hogy ezekben a térségekben is vannak olyan mikrokörzetek, amelyek jelentős veszteségeket szenvedtek.

Megint a barackok kapták a legnagyobb pofont

A fagykárok gyümölcsfajok szerinti mértéke ugyanakkor abból a szempontól meglepő, hogy nem feltétlenül felel meg a fejlettségi állapotnak megfelelő érzékenység alapján kalkulálható állapotnak. A FruitVeB-hez érkezett adatok alapján a kajszibarack és az őszibarack szenvedte el a legjelentősebb károkat, jellemzően 80-100 százalék közötti a virág- és kisgyümölcskár mértéke.

A kajszi április 7-8-ára már befejezte a virágzást, és kisgyümölcs-állapotban volt. A 136 adatszolgáltató termelő vállalkozás eredményei alapján a kajsziültetvények 60 százalékában tapasztalható totális, vagyis 100 százalékos kisgyümölcskár, vagyis itt termésre nem számíthatunk.

A kajsziültetvények 20 százalékában lesz nagyon jelentős terméskiesés a 80-99 százalék közötti kisgyümölcskárok miatt. A semmilyen, vagy 20 százaléknál kisebb mértékű fagykárt szenvedett, még jó terméssel kecsegtető kajsziültetvények aránya viszont elhanyagolható: a felmérés alapján 10 százalék az ilyen. A kajsziültetvények fennmaradó 10 százalékában részleges károk tapasztalhatók, a termés kimenetele ezekben még bizonytalan.

Az őszibarack esetében is rossz a helyzet. A felmérés az ültetvények 46 százalékában mutat totális virágkárt, illetve 23 százalékában tapasztalható a virágok 80-99 százalék közötti pusztulása. Az ültetvények 21 százalékában láthatók 40 százalék alatti virágkár-mértékek, ezeken a területeken még lehet jó a termés.

Az őszibarackhoz hasonló a helyzet a cseresznyénél, a 110 adatszolgáltató vállalkozás adatai alapján: az ültetvények kétharmadában mérhetők 80 százalék fölötti virágkárok, és szintén szerény (19 százalék) azon kertek aránya, amelyekben a károsodott virágok aránya nem haladja meg a 40 százalékot.

Jelentős a fagykár az almában is

Bár az alma a fagyok idején 1-2 héttel állt virágzás előtt, a károk mégis nagyon jelentősek: a 381 adatszolgáltató vállalkozás eredményei alapján az ültetvények 30 százalékában totális a kár, nem lehet egészséges virágot találni, míg 46 százalékukban tapasztalható 80-99 százalék közötti kármérték. 

Mindössze az ültetvények 7 százalékában van olyan mértékű, vagyis 40 százalék alatti virágkár, ami még teljes terméssel kecsegtet. Az alma fejlődési állapotához viszonyítottan kirívóan magas kármérték annak tulajdonítható, hogy a hazai almatermő felület háromnegyede éppen a legmélyebb lehűlésekkel érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében koncentrálódik, ahol a jellemzően –5 és –9 fok közötti hőmérsékletek még a zöldbimbókat is elpusztították.

A körte esetében a fagykárok mértéke országrészek szerint jelentősen szóródik, de átlagosan mérsékeltebbek a károk, mint az előbbiekben felsorolt fajoknál. De még így is közel 49 százalék azon ültetvények aránya, amelyekben a virágkár mértéke meghaladja a 80 százalékot.

A fagykárok idején a szilva már számos országrészben megkezdte a virágzást, a meggy pedig még általában közvetlenül a virágzás előtt állt. A kármértékek jelentősen szórnak fajták és országrészek szerint mindkét gyümölcsfaj esetében, de összességében sokkal kedvezőbb a helyzet, mint bármely más csonthéjas vagy almatermésű gyümölcsfaj esetében. E gyümölcsfajok esetében az ültetvények mintegy felében még van remény egy jó vagy elfogadható termésre, de nagy kérdés, hogy a közvetlen fagykárosodást nem mutató virágok „megfáztak-e” annyira, hogy a virágzást és terméskötődést követő hathetes időszakban (ez a természetes tisztuló hullás folyamata) lehullik a fáról a rendellenesen kötődött gyümölcs.

A szamócában még nem tiszta a kép, de vélhetően több 10 százalékos nagyságrendű a virágkár mértéke, még részben a takart állományokban is. Így részleges terméskiesés valószínűsíthető, amelynek mértéke még nem becsülhető. A dió és a bodza a fagyok idején még érdemben nem fakadt meg, illetve távolabb volt a virágzástól, de látens károk már itt is kialakulhattak, amelyekre majd csak virágzás után 4-6 héttel derül fény.

vg.hu