Száj- és körömfájás: mindent megtesznek az érintettek a vírus terjedése ellen
Megjelent a ragadós száj- és körömfájás az országban. A párosujjú patásokat érintő, rendkívül fertőző vírust március elején azonosították egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. A Győr vármegyei, szlovák határhoz közeli gazdaságban elrendelték a mintegy 1400 fős állomány teljes felszámolását. A hazánkban 50 év óta először megjelenő, ragályos betegség miatt a Nébih szigorú rendelkezéseket vezetett be.
A ragadós száj- és körömfájás terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. Ezek elsősorban a gócpont közvetlen környezetére és Győr vármegyére vonatkoznak, de kiterjednek a dunántúli régió állattartó telepeire és több turisztikai helyre is. Ennek értelmében például a kápolnapusztai bivalyrezervátum is zárva van, a március 17-ig érvényben lévő korlátozás ideje alatt az intézmény területén az áthaladás is tilos.
A Palin határában lévő gazdaságnál ma csak a kerítésen kívülről tudtunk felvételeket készíteni, hiszen mint azt Kuti Csaba, mezőgazdasági vállalkozó elmondta: a járványvédelmi intézkedések betartása a legfontosabb ebben az időszakban. A folyamatos fertőtlenítés mellett, az állatok általános egészségi állapotának ellenőrzése hangsúlyos.
- Jelenleg március 17-ig forgalmi korlátozás van az állatokra. Ez azt jelenti, hogy sem vásárolni, sem eladni nem lehet a telepről. Ezt, ha tovább fenntartják, okozhat egy bizonyos gazdasági kárt is. Mi is a tavalyi borjainkat tavasz környékén szoktuk értékesíteni, a piac diktál. 300 kg élősúly környékén tudjuk őket értékesíteni. Most. Ha ez fölé megy, nem tudunk értékesíteni, tovább kell a telepen etetni, egyszer ez plusz takarmányköltséget von maga után, másrészt az ár is mást fog jelenteni – tudtuk meg Kuti Csabától.
Az állattartó telepeknek rendelkezniük kell járványvédelmi intézkedési tervvel. Amennyiben az abban foglaltakat maximálisan betartják, betegség esetén az állam kártalanítja a gazdákat. Ám ez a lépés nem fedezné a teljes kárt.
- Mivel itt tenyészállatokat tartunk, hiába fizetik meg a tenyészállat összegét, azokat nehezebb is beszerezni. Nem biztos, hogy olyan, megfelelő minőségűeket tudunk beszerezni, úgyhogy biztos, hogy ezzel egy kisebb gazdasági kárt elszenvednénk - tette hozzá Kuti Csaba.
Az állattartók bíznak abban, hogy a betegség nem terjed tovább és a korlátozásokat minél hamarabb feloldják.
V.A.
(Képek: Kanizsa Médiaház)