Kiegyensúlyozott működés jellemezte tavaly a zalai bíróságokat

Időszerűségét és szakmaiságát tekintve is évek óta kiegyensúlyozott munka zajlik a zalai bíróságokon, ez jellemezte a tavalyi esztendőt is - közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöki Kabinetjének főosztályvezetője csütörtökön Zalaegerszegen.

Tóth Áron László, a Zalaegerszegi Törvényszék 2024. évet értékelő összbírói értekezletét megelőzően tartott sajtótájékoztatón elmondta: létszámában az ország negyedik legkisebb törvényszéke a zalai, ahol 57 bíró teljesít szolgálatot. Ez nagyjából a teljes bírói kar létszámának két százaléka, és hozzávetőlegesen az országosan adódó bírósági ügyeknek is ekkora hányada kerül Zalába.

A múlt évben mintegy 1,2 millió ügy érkezett a magyar bíróságokra, ebből Zalába közel 23,5 ezer jutott. Ez utóbbi számában szinte változatlan a 2023-as adathoz, de eközben egy százalékkal több ügyet tudtak befejezni a zalai bírák - jelezte a főosztályvezető.

Kitért arra is, hogy az OBH elnöke által 2020-ban indított központi intézkedés részeként országszerte 42 százalékkal csökkent a két évnél tovább tartó ügyek száma a bíróságokon. Zalában még jobb ez az arány, itt 55 százalékkal kevesebb ilyen ügyet tartanak nyilván, jelenleg mindössze 54-et, az esetek 3,5 százalékát, míg az országos arány öt százalék.

Tóth Áron László beszámolt arról is, hogy Zalában járásbírósági szinten a polgári és gazdasági ügyek 94,5 százaléka jogerőre emelkedik, a büntető ügyeknél pedig 78 százalékban nincs további fellebbezés.

Gyarapodott a távmeghallgatással lebonyolított tárgyalások száma, amelyek gyorsabb és biztonságosabb ügymenetet jelentenek minden érintettnek.

A főosztályvezető elmondta még: tavaly mind a négy zalai bíróságon zajlottak korszerűsítési munkálatok, ezekre összesen 85 millió forintot fordítottak.

Sorok Norbert, a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke arról beszélt, hogy Zalában a bírósági ügyek 85-90 százaléka egy éven belül lezárul. Az elhúzódó ügyek arányát pedig három év alatt sikerült jelentősen csökkenteni, így két évnél tovább tartó ügyeknél több mint 50, az öt évnél is tovább húzódóaknál 75 százalékos csökkenés történt.

A megalapozottsági mutatók nem változtak jelentősen, a járásbírságokon keletkezett civilisztikai ügyek 41,5 százalékát, a büntetőügyekben 57,4 százalékát hagyták helyben másodfokon, fellebbezést követően. A törvényszéken hozott ítéletek között egy sem volt olyan, amit hatályon kívül helyeztek volna, civilisztikai ügyszakon is mindössze egy ilyen volt a múlt évben - fogalmazott az elnök.

Jelezte még, hogy Nagykanizsán tavaly kezdődtek tárgyalások az önkormányzattal az OBH bevonásával arról, hogy megfelelő csereingatlan esetén kiköltözne a járásbíróság a most a városházával közös ingatlanból. Reményeik szerint idén pont kerülhet a megbeszélések végére.

Sorok Norbert közölte azt is: az igazságügyi alkalmazottak illetményeinek jelentős devalválódása miatt tavaly megindult a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben az elvándorlás a zalai bíróságokról.

A kiegyensúlyozott ügykezelést azonban sikerült biztosítaniuk, és miután idén elkezdődött az illetményrendezés, ez talán gátat vet a további létszámcsökkenésnek.

Tóth Áron László ezzel kapcsolatban azt tette hozzá: bíróból nincs hiány az országban, a középfokú végzettségű álláshelyek esetében pedig nagy különbségek vannak az ország egyes régiói között. Budapesten és a Dunántúl egy részén kevesebb a jelentkező, néhol létszámhiány is van emiatt, míg az ország más területein sokszor a túljelentkezés a jellemző.

MTI