Vizsgálat bizonyítja: etetőanyagokkal mérgezik a Balatont
Újabb tényező, ami ronthatja a balatoni vízminőséget.
Hazánkban a horgászat népszerűsége egyre inkább növekszik, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy az aktív horgászok száma már meghaladta a egymillió főt. Ennek a rekreációs tevékenységnek a gazdasági és társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a horgászok által egyre nagyobb mennyiségben használt csalogató- és etető anyagok bizonyos mértékű környezeti terhelést jelenthetnek vizeinkben, írta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet.
Etetőanyagok a vizekben
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai korábban már vizsgálták, hogy a horgászati tevékenységnek, illetve az azzal összefüggő etetőanyag-használatnak milyen hatása lehet a Balaton tápanyagforgalmi mérlegére éves szinten.
Arról azonban kevesebbet tudunk, hogy a beszórt etetőanyagokból milyen mértékben szabadulhatnak fel olyan a tápelemek, melyek alapvetően meghatározzák az algák szaporodását és vizeink minőségét.
A kérdés megválaszolásra a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a MATE AKI Halászati Kutató Központ és a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének együttműködésében egy átfogó kísérlet készült, melyben a kutatók vizsgálták, hogy a különböző összetételű etetőanyagok használata során milyen mennyiségű tápanyag juthat a vízbe, és hogy az elfogyasztott etetőanyagok milyen élettani hatásokat gyakorolnak a halakra.
Az algásodás veszélye
Az átfogó kísérletről szóló beszámoló szerint a beszórt etetőanyagokból olyan tápelemek szabadulnak fel, amelyek alapvetően meghatározzák az algák szaporodását és így vizeink minőségét. A kutatók megállapították, hogy 1 kilogramm etetőanyagból maximálisan 3 gramm nitrogén és 2 gramm foszfor szabadulhat fel egy nap alatt, s az is bizonyítást nyert, hogy az állati eredetű összetevőket nagyobb arányban tartalmazó „halkajából” különösen sok foszfor oldódhat ki a vízbe.
Pontyokkal végzett kísérlet
A pontyokkal végzett táplálkozási kísérletek során kiderült, sem a növényi, sem pedig az állati összetevőket tartalmazó etetőanyagok nem okoznak gyulladást vagy egyéb egészségkárosodást. Az utóbbiakat fogyasztó pontyok nagyobbra nőttek, ugyanakkor a növényi alapú etetőanyagok tápanyagtartalma hatékonyabban épült be a halak szervezetébe.
Környezeti kockázat
A rövid idő alatt nagy mennyiségben beszórt etetőanyag számottevő környezeti kockázatot jelenthet, állapították meg a kutatók, mivel annak el nem fogyasztott részéből jelentős mennyiségű foszfor oldódhat ki a vízbe, ami algásodást okozhat.
A vízminőség szempontjából jobban a növényi etetőanyagok
Az állati eredetű etetőanyagok jobban támogatják a halak növekedését, a vízminőség szempontjából viszont a növényi alapúak használata lehet kedvezőbb, mivel tápanyagtartalmuk hatékonyabban épül be a halak testébe, kifogásukkal pedig a vizeinkre gyakorolt tápanyagterhelés is jobban ellensúlyozható, olvasható az összegzésben.
sokszinuvidek.24.hu