Minden harmadik magyarnak nagyon fájdalmas éve volt
Mivel továbbra is hosszúak a várólisták az állami ellátásban, ezért 2024-ben a válaszadók 30 százaléka a magánegészségügyben kért segítséget, ez derül ki a Pulzus kutatásából. A többség egy-öt alkalommal járt magánorvosnál és közel 200 ezer forintjába került a gyógyulása.
A magyarok harmada járt tavaly valamilyen magánorvosnál, ez derül ki egy friss kutatás adataiból, amit a Pulzus Kutató készített az Economx számára. A magán egészségügyi ellátást jellemzően a 18-39 év közötti vármegyeszékhelyen lakók, valamint a községben élők vették igénybe.
Amíg a Budapesten élők 27 százaléka ment magánrendelésre, addig a vármegyeszékhelyen lakók 34 százaléka, a községben élőknek pedig a 36 százaléka volt kénytelen magánellátást választani az állami egészségügy helyett.
Túl sokat kellett várni az állami egészségügyben az ellátásra, ezért döntött a megkérdezettek többsége (61 százalék) a magánegészségügyi ellátás mellett 2024-ben – mutat rá a Pulzus kutatása.
Nem tudnak hónapokig várni
A megkérdezettek nagy része panaszkodott arra, hogy az állapota nem tette lehetővé, hogy heteket, hónapokat várjon egy szakrendelésre, netán éveket egy műtétre, ezért döntött úgy, hogy magánorvoshoz fordul.
A válaszadók közel 40 százaléka egyrészt azért ment magánrendelésre, mert kellemesebb, igényesebb környezetben kapott megoldást egészségügyi problémáira. A magánrendelőt választók 39 százaléka a barátságosabb, kedvesebb orvosok miatt ment magánklinikára, 37 százaléknak pedig olyan problémája volt, amivel nem tudott heteket, hónapokat várni, sürgősen orvosi ellátásra volt szüksége.
Csak felidézzük, hogy 2025. január elején több mint 32 ezer beteg várt az állami egészségügyben valamilyen műtéti beavatkozásra az egészségbiztosító adatai szerint. Egy év alatt több mint 4400 beteggel nőtt a térdprotézis-műtétre várakozók száma.
A kutatásról
A Pulzus Kutató 2025. január 13-a és 15-e között kérdezett meg ezer 18 év feletti lakost arról, hogy 2024-ben hányszor járt magánorvosnál, mennyit költött magánellátásra és miért választotta a magánrendeléseket. A válaszadók 52 százaléka nő volt, 40 százaléka 18-39 év közötti, 30-30 százalék pedig 40-59 éves illetve 60 év feletti. Többségük városban lakott, 29 százalékuk pedig községben, a budapesti válaszadók 18 százalékot tettek ki. Iskolai végzettség szerint a válaszolok 42 százalékának alapfokú képesítése volt, 34 százaléknak középfokú, 24 százaléknak pedig felsőfokú végzettsége volt.
Arra már az OECD is felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nagyon sokat költ a lakosság saját zsebből egészségügyi ellátásra.
Az OECD és úgy tűnik a Pulzus adatai is azt támasztják alá, hogy a magyarok harmada inkább fizet az egészségügyi ellátásért, többnyire azért, mert túl hosszúak a várólisták. Ezzel szemben az unió országaiban átlagosan a betegek 15 százaléka fizet valamilyen egészségügyi beavatkozásért, vizsgálatért.
A Pulzusnak válaszolók 63 százaléka 25 ezer és 100 ezer forint közötti összeget költött tavaly magánorvosra. Minden negyedik válaszadó 100 és 200 ezer forint között, minden tizedik válaszadó pedig 200 ezer forintnál is többet hagyott magánklinikákon vagy magánrendelőkben.
Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy több nő költött kevesebbet magánorvosra. Ugyanakkor kétszer annyi férfi (33 százalék) költött 100 és 200 ezer forint közötti összeget, mint amennyi nő (17 százalék).
De a legmagasabb költésről, vagyis 200 ezer forint feletti magánorvosi ellátásról négyszer annyi nő számolt be, mint ahány férfi. A női válaszadók 15 százaléka említette, hogy tavaly 200 ezer forintnál többet költött magánorvosra, míg a férfiaknak csak a négy százaléka.
Vannak, akik háromnál többször jártak magánrendelésen
Azt is megkérdeztük a Pulzussal közös kutatásban, hogy a magyar betegek hány alkalommal vették igénybe magánrendelők szolgáltatásait.
A válaszadók többsége (62 százalék) egy-két alkalommal járt magánrendelésen. A kutatásban résztvevők harmada pedig három-öt alkalommal ment magánorvoshoz 2024-ben
economx.hu