A farsangi időszakban még most is nagyon sok helyen tartanak beöltözős bálokat

A farsangi népszokásokról volt szó csütörtökön a Napraforgó Szenior Öröm Klub összejövetelén. A rendezvény ezúttal is telt házas volt, az érdeklődőknek Gyanó Szilvia néprajzos-főmuzeológus tartott előadást.

A farsang időszaka január 6-a, vagyis vízkereszt után kezdődött, a lényege pedig az, hogy együnk, igyunk, érezzük jól magunkat – mondta el Gyanó Szilvia. Mint fogalmazott: régebben ilyenkor tartották a lakodalmakat, a bálokat, a maszkázásokat.

- Az egész időszak a mai napig megőrizte a régi karakterét, ezt a vidám, bálozós, mulatozós karaktert. És jól ki is kell mulatnunk magunkat, mert utána jön a böjtös időszak, amikor tilos mindenféle bált, mulatságot tartani. Én úgy vettem észre, nagyon sok minden megmaradt a régi időkből – tudtuk meg Gyanó Szilviától, a Thúry György Múzeum néprajzos-főmuzeológusától. 

Az időszakra jellemző tipikus táplálékok is megmaradtak, például a fánksütés hagyománya. De egyesületek, klubok is őrzik a szokásokat, - hiszen nagyon sok helyen tartanak ilyenkor beöltözős bálokat és vannak igazi zalai hagyományok is.

- A maszkázás, azaz az álarcos, magukat beöltöztető, néha az arcukat bekormozó vagy csak papír álarcot tesznek maguk elé vagy esetleg kivágják a harisnyát és szemük, szájuk lesz vagy kendőt tesznek a szemükre. Tehát a maszkázás, macskurázás, macskázás hagyománya egész Zalában elterjedt volt, illetve nem lehet azt mondani, hogy ez csak Zala. A környező somogyi, veszprémi, vasi területeken is előfordult, inkább azt mondanám, hogy az egész Dunántúl. Ami Zalában különleges, hogy ezek megérték a XXI. századot – mondta el Gyanó Szilvia. 

A Napraforgó Szenior Örömklub kéthetente csütörtökönként tartja összejöveteleit a HSMK-ban, a rendezvényeikre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

V.A.

(Kép: Kanizsa Médiaház)