„Nehéz évet várok!”- Polgármesteri évértékelő

Azt megszokhatták olvasóink, nézőink, hogy a Kanizsa Médiaház a karácsonyi időszakra készül új, különleges műsorokkal. Annak, hogy a város polgármestere, a városi médiának értékeli a mögöttünk hagyott esztendőt, nem szabadna nóvumnak lennie, a legutóbbi öt évben erre azonban nem volt lehetőség. Balogh László anno nem fogadta el a megkereséseinket, Horváth Jácint most igent mondott. A mintegy 50 perces beszélgetést szerdán vágatlanul elérhetik Youtube-csatornánkon, míg a Kanizsa TV-ben két részben, szerda és csütörtök este láthatják. A mélyinterjú néhány pontját pedig ebben a cikkben emeltük ki. 

– Az új közgyűlés kapcsán, még mindig gyakran előtérbe kerül az alpolgármesterek kérdése. Azt hiszem, az senkit nem lepett meg, hogy Fodor Csaba lett az egyik, akit választott. Tóth-Bagó Mónika személye azonban annál inkább. Hogy, s miért esett rá a választás?

H.J.: – Az élet sokszor olyan történeteket ír, s rak le elénk, amelyekről eleinte mi se gondoljuk, hogy úgy alakul. Nyilvánvaló, az én fejemben és a frakción belül is nagyon sok dolog fogalmazódott meg. Három dolog kell az alpolgármester-választáshoz: az egyik, hogy én, mint polgármester javasoljam a személyt, aztán a többségnek el kell fogadnia, s a harmadik, hogy az illető is elfogadja a felkerését. Őszintén megmondom, a frakció minden tagjának tudnék olyan feladatköröket adni, amik alpolgármesteri szintűek lennének. Hiszen mindannyian vannak olyan szinten, mind a saját területükön, mind általában, politikai-stratégiai szinten, hogy egy alpolgármesteri pozíciót akármelyik frakciótársamnak el tudnék képzelni. S erre büszke is vagyok. Ebből a tárgyalási mixből jött ki, hogy Csaba, mint korábbi frakcióvezető, akit a többiek is könnyen elfogadnak, lesz az egyik jelölt. Mónika pedig abból a szempontból volt érdekes, hogy ő külsősként érkezett. Mindenképpen szerettük volna a frakciónak a szociális, humán ágát erősíteni, több verzióban is. Végül Tóth-Bagó Mónikára esett a választás. Jó, ha van egy nő a csapatban, hiszen teljesen más szempontokat is figyelembe tud venni egy döntés során. S ő, amilyen munkát végzett az elmúlt években ezen a területen, azzal nagyon meg voltunk elégedve.

– A kormánypárti mémoldal komoly találgatásokba kezdett a hivatalos bejelentés előtt. Feljött Károlyi Attila és Berta Krisztián neve is. Előbbit Bata Hajnalka a közgyűlési vitába is bedobta, mondván, Károlyi Attilát tudná támogatni a Fidesz. Számomra érdekes volt, hogy Bodó László neve viszont nem merült fel, holott párttársáról van szó.

H.J.: – Igen, Laci és köztem nagyon jó az összhang. Például vele kapcsolatban is nagyon sokat gondolkodtam, hogy ő is lehetne. De mondom, szinte mindenki felmerült a frakcióból, mint jelölt, hiszen bármelyikük tudná napi szinten segíteni úgy a munkámat, tudná úgy szolgálni a várost, hogy annak látható eredménye legyen.

– Az elmúlt hetek, sőt, talán mondhatom hónapok legnagyobb közérdeklődésre számon tartott ügye az állatmenhely kérdése volt. Most már talán mondhatjuk, hogy az intézményre mért feladatok többségét elvégezték, de talán nem állítok valótlant, ha azt mondom, hogy ez a kérdés még nincs lezárva. 

H.J.: – Tavasszal már előjött egyszer a menhely ügye, s szomorú voltam ebben a dologban, hiszen hasonló a Rehab-történetéhez, hogy a Fidesz-politikai színezetet kreál egy problémának. Hiszen azt kommunikálták, hogy be kell zárni menhelyet, ami most van, azt meg kell szüntetni, s kell valami helyette. De hogy mi, azt viszont nem tudták megmondani. Így indultunk neki. Mi próbáltunk egy lépés távolságba helyezkedni, hiszen a menhely nem az önkormányzaté, ráadásul nem kötelezően ellátandó feladat. Bár a terület a városé, de 99 évre lett az egyesületnek bérbe adva, amiből 20 év telt el. De minden, ami a területen van, az az Élettér tulajdonát képezi. Van viszont egy kötelezően ellátandó önkormányzati feladat is, ez a gyepmesteri munka. S ezt még a Fidesz szervezte ki ehhez az egyesülethez, ami a mai történések kapcsán, egy elég érdekes helyzet. Én azt gondolom, ebből még lesznek viták. Szeretnénk, hogy egy törvényesen és jogszerűen működő menhely legyen Kanizsán. Szeretnénk, hogy azok a kérdések, amik felmerültek velük szemben, azok tisztázásra kerüljenek. Ez nagyon fontos, hiszen azt akarjuk elérni, hogy egy stabil, hosszú távú működés jellemezze az intézményt. A gyepmesteri feladat kapcsán pedig nem érkezett olyan jelzés, hogy hozzá kellene nyúlnunk. Az ügyet folyamatosan követjük, Schauta Marcell kollégám rengeteget van kint, ő ennek a felelőse, nyilván ő szakember, állatorvosként jobban átlátja ezt. De sokkal-sokkal rosszabb helyzetben lévő menhelyekkel is lehet találkozni, éppen a napokban járta be az országos sajtót egy ilyen eset. De a történetnek még biztosan nincs vége.

– E témában a leggyakoribb komment az volt az oldalunkon, hogy „akkor most be fog zárni a menhely?” Ezt a kérdést most hadd tegyem fel én is Önnek.

H.J.: – Nem, szerintem nem, de nyilván, ez nem a mi döntésünk. Azok a működési feltételek adottak lehetnek, amelyeket előírtak számukra. Kanizsán lenni kell állatmenhelynek. 

H.J.: – Milyen évet vár 2025-től?

Nehéz évet várok, látva a kormányzati szándékot a városokkal szemben. A Megyei Jogú Városok Szövetségénél egy nagyon érdekes, kemény hangú kiállást fogalmaztunk meg, egyetértésben a fideszes városvezetőkkel. Ez egy polgármesteri kiállás a megyei jogú városok képviselőitől, hogy elég volt már abból, hogy a forrásainkat folyamatosan elviszik. Nagykanizsa esetében ez 1,5 milliárd forintot jelent 2019-hez hasonlítva, de ha a tavalyi évet vesszük, akkor plusz 400 millió forinttal visz el többet a kormány. Tehát 400 millió forinttal kevesebből kell gazdálkodnunk. Ami brutális, s mellette a támogatásainkat nem emelték hozzá az inflációhoz, magyarán szűkebb büdzséből kell megoldanunk a jövő évet, úgy, hogy emelkednek a bérek és a költségek. A kormányzat részéről egy elég érdekes magatartás ez, hiszen minden város küzd ellene. Azt kell, hogy mondjam, hogy az önkormányzatok kivéreztetése továbbra is tart. Azt kell, hogy lássuk, hogy választási év közeledtével, valószínűleg a kormány osztogatásait velünk fizettetik meg, ami teljesen elfogadhatatlan. Elég, ha csak az iparűzési adó többletének elvonására gondolunk. Mert nem hiszem, hogy egy kanizsai azt szeretné, hogy a kormányzat által elvont pénzünkből, valamelyik kistelepülés kapjon falubuszt.

MIKÓ-BARÁTH György

fotó: Bodó Ákos

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. december 18-ai számában)