Világháborús emlékműveket avattak Murakeresztúron

Három emlékművet avattak pénteken délután Murakeresztúron. A mementók az I. és II. világháború településről származó elesettjei, valamint a világégések helyi civil áldozatai előtt tisztelegnek.

A két világégés áldozatainak száma a mai napig nem pontos, Murakeresztúrról is számos honvédet soroztak be 1914 és 1918 között, valamint a ’40-es években, akik nem tértek haza. A második világháborúban több keresztúri fiatal, a szülőfalujától 2000 kilométerre fekvő, Don-kanyarban lelte halálát, ám a határ menti településen harcok is folytak, amelyek számos polgári áldozatot is követeltek, hasonlóan a ’45 márciusi bombatámadáshoz. Tislerics Antal, korábbi önkormányzati képviselő és a Murakeresztúri Horvát Nemzetiségi Önkormányzat tagjai előttük szerették volna leróni a kegyeletük ezzel a három emlékművel.

- A fiatalabb korosztály hála Istennek nem tudja mi az, hogy háború, de még élnek olyanok, akik hadiárvák a faluban. Amelyik család érintve volt, tehát mondjuk anyuka árva lett vagy özvegy lett a nagymama, ott tovább tudják adni a fiataloknak, még élnek ilyenek a faluban - mondta el Kovácsné Kővágó Anna, a Murakeresztúri Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. 

Az átadóünnepségen beszédet mondott Illésfalvi Péter, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa is, aki kiemelte: évtizedekkel a borzalmak után is számos olyan település van, ahol nincs emlékműve az elesett katonáknak, így Murakeresztúr példát mutat. A történész hangsúlyozta, a településen vezetett kutatások szerint a két háborúban mintegy 200 keresztúri áldozta életét a hazáért.

- Minden ilyen példa az ragadós, legalábbis rendkívüli módon bízom benne. Nyilvánvalóan itt a környékbeli települések jönnek első körben számba, amelyeknek esetleg még nincs ilyen emlékművük. Amennyiben ez országos hírt kap, akkor természetesen más közösségek is gondolhatnak arra, hogy ez egy olyan hiátus, egy olyan restancia, amit jó lenne mielőbb kiegyenlíteni - fogalmazott Illésfalvi Péter, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója. 

A megemlékezésen, - amely a koszorúk elhelyezésével zárult - számos egykori áldozat családtagja osztotta meg néhai felmenője történetét. Az emlékműveket a felszentelést követően a Don-kanyarból származó földdel szórták körbe.

K.T.

(Képek: Kanizsa Médiaház)