Mennyire egészséges a sajt?

A sajt azon élelmiszerek egyike, amelyet számos módon felhasználhatunk. Előételként, szendvicsben, tésztán, pizzán, salátákban, sós péksütemények hozzávalójaként, és a sort még sokáig folytathatnánk. Az egészségünkre gyakorolt hatásairól azonban kevés szó esik. Lássuk, milyen előnyei és akár veszélyei is lehetnek a sajtfogyasztásnak.

A sajt összetevői

A sajtok általában magas kalóriatartalmúak, sok nátrium és telített zsírsav található bennük. Az egyes sajttípusoknak azonban nagyon különböző az összetétele. Például 30 grammnyi krémsajt (friss sajt) tápértéke 84 kcal; 8 gramm zsírt, 1 gramm szénhidrátot és 2 gramm fehérjét tartalmaz. Ugyanennyi cheddar (érlelt sajt) tápértéke 115 kcal, amelyben 10 gramm zsír és 7 gramm fehérje van, és nem tartalmaz szénhidrátot.

A sajtok vitamintartalmukban is különböznek egymástól. A legtöbb sajt tartalmaz A- és B12-vitamint, riboflavint (B2-vitamint), foszfort, szelént, valamint nátriumot. A juh- és a kecskesajtok gazdagabbak A-vitaminban, a tehéntejből készült sajtokban pedig több béta-karotin található.

A sajt előnye, hogy mint a tejtermékek általában, az egyik legtermészetesebb kalciumforrás. A kalciumnak pedig kiemelkedő jelentősége van az egészséges csontozat és fogazat, valamint a normál vérnyomás fenntartásában. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a kalciumban gazdag ételek mellé mindig fogyasszunk D-vitamint is, ugyanis a kalcium vékonybélbeli felszívódását ez a vitamin segíti. 60 grammnyi sajt a napi kalciumszükségletünknek körülbelül a 40–50 százalékát fedezi.

Allergia, intolerancia és érzékenység

Az orvosi szakirodalom szerint a laktózintolerancia olyan állapot, amelyben a szervezetből hiányzik a tejcukrot (a laktózt) lebontó enzim (a laktáz), így a tejtermékek emésztése problémás. Ennek gyakori tünetei a felfúvódás, a puffadás és a hasmenés.

A laktózintolerancia szintje egyénenként eltérhet. Vannak, akiknél az érlelt, kevés laktózt tartalmazó sajtok nem okoznak panaszokat, mások egyáltalán nem tudnak sajtot fogyasztani anélkül, hogy ne lennének kellemetlen tüneteik. A kemény, érlelt sajtok laktóztartalma általában kisebb, mint a friss, lágy sajtoké. Ezért érdemes kipróbálni kis mennyiségben más fajtákat is, így a szervezet jelezheti, hogy milyen mértékben érzékeny rájuk. Egyébként a sajt a laktózérzékenyek számára kiváló kalciumforrás lehet.

Sajtveszélyek

A sajtfogyasztás számos pozitívuma mellett érdemes a veszélyekre is odafigyelni. Nagy mennyiségű sajt fogyasztása esetén a benne található nátrium és telített zsírsavak megnövelhetik a magas vérnyomás kialakulásának esélyét, a szív- és érrendszeri megbetegedésekét is, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. A vesebetegeknek sem szabad túl sok sajtot fogyasztaniuk magas foszfortartalma miatt. Súlyos következményekkel járhat ugyanis, ha a vese nem tudja kiválasztani a foszfort.

A depresszióra hajlamosakat vagy a Parkinson-kórban szenvedőket is óvatosságra intik a szakemberek, mert a betegségükre szedett MAOI (monoamin-oxidáz-gátló) gyógyszer mellett fogyasztott nagyobb mennyiségű érett sajt túl sok tiramint tartalmazhat a szervezet számára. Érdekesség, hogy minél érettebb egy sajt, annál magasabb a tiramintartalma.

A mérték nélküli sajtfogyasztás kellemetlen tüneteket okozhat. Azok, akik nehezen emésztik meg a tejtermékeket, nagy eséllyel felpuffadhatnak. A puffadás elkerülése érdekében egyrészt csökkenteni kell a sajtfogyasztást, másrészt érdemes kipróbálni a kézműves sajtok valamelyikét. 

A sajt finom, tápanyagdús és egészséges, ám mint szinte minden élelmiszer esetében, a sajtéban is a mértékletes fogyasztás javasolt.

greendex.hu