Pet-palack-visszaváltás – elindult az új rendszer, a vélemények azonban eltérőek

facebook megosztás

A módosítások a norvég Deposit Refund System mintáját követik, és Európai Uniós jogszabályokra épülnek. Eszerint a speciális logóval megjelölt termékeket a fogyasztói ár mellett kizárólag a visszaváltási díj ellenében lehet megvásárolni.

Az akció középpontjában a műanyaghulladék lecsökkentése áll, amelynek célja, hogy 2029-re mind az üveg, a fém és a műanyag italos dobozok legalább 90 százaléka újra legyen hasznosítva.  A rendszer eredetileg 2024. január elsején indult volna, azonban a gyártók lobbitevékenysége miatt ez csak fél évvel később valósult meg. A 400 m²-nél nagyobb értékesítési területtel rendelkező élelmiszerüzletekben így kötelezővé tették az üvegvisszaváltást. Az ennél kisebbek pedig önkéntes alapon csatlakozhatnak. Ezek az üzletek mind rendelkeznek REpont automatákkal,amik gyűjtik a kidobásra szánt palackokat és azt is leellenőrzik, hogy a bedobott csomagolás megfelel-e a rendszer kritériumainak, például visszaváltható, sértetlen. A visszaváltáskor kapott 50 forint többféleképpen juthat vissza hozzánk, például kérhetünk utalványt - amelyet a következő vásárlásunknál felhasználhatunk -, de a PET-palack-visszaváltás applikáció használatával banki visszautalást is igényelhetünk. Az alkalmazás REpont néven megtalálható az androidos készülékek Google Play áruházában és iOS-es telefonok App Store-jában is. Emellett az automaták egy jótékonysági szervezeteket felsorakoztató listát is tartalmaznak, amelyeknek felajánlható a visszakapott pénz. A visszaváltás azonban nem olyan egyszerű: az automatába csak a hivatalos jelöléssel ellátott palackokat, dobozokat és üvegeket lehet bedobni. A visszaváltás során a műanyag üvegeket és a fémdobozokat tilos összenyomni. A 0,1 liternél kisebb és a 3 liternél nagyobb műanyag üvegeket, valamint a többutas, újratölthető palackokat tilos az automatába helyezni.

Az általunk megkérdezett kanizsaiak nagy része egyetért a kezdeményezéssel, a közösségi oldalakon kommentelők között azonban bőven akadtak olyanok, akiknek fenntartásaik vannak a rendszerrel kapcsolatban. Legtöbben a REpont automaták száma, valamint a betéti díj összege miatt panaszkodnak. Sokan nehezményezik azt is, hogy még mindig sok az olyan üveg, doboz a boltok polcain, amin nem szerepel a jelzés, így ezeket nem veszik be a REpont automaták A teljesség érdekében szerkesztőségünk egy környezetvédelmi szakértőt is felkeresett a témában. Musits Róbert, az IMRO DDKK Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, az embereknek meg kell próbálnia félretenni ezeket a kifogásokat, hiszen itt egyetlen cél lényeges: a nagyon is megterhelt környezetünk fellélegeztetése. A lakosság által megtermelt hulladék ugyanis a környezetvédelem egyik legnagyobb kihívása. A műanyag ezek között is kiemelt szerepet foglal el. Statisztikák szerint Magyarországon óránként 180 ezer különböző méretű PET-palack kerül forgalomba. Ennek csupán csak csekély része, mintegy 10-15 százaléka került újrahasznosításra ezidáig. Túlnyomó része pedig vagy a szeméttelepeken, vagy illegális hulladékként végezte.

– Napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogy megfeleljünk a körforgásos gazdaság feltételeinek, és hogy ez a gazdaság egész szintjén kialakításra kerüljön. Ez alól mi, mint lakosok sem vagyunk kivételek. Mi ennek érdekében úgy tehetünk a leghatékonyabban, hogy a nálunk keletkezett hulladék nem a lerakókban végzi, hanem amennyire lehet, hasznosításra kerül. Ehhez kapcsolódó célokat ki is tűzött az Európai Unió, hiszen 2030-ra, illetve 2050-re vannak meghatározva olyan célok, hogy a PET-palackok esetében 90 százalékos újrahasznosítást kell tudni elérni vagy hogy a lakossági hulladéknak csupán 10 százaléka kerüljön a lerakókba. A most bevezetett beváltási rendszer a ezen céloknak az egyik eszköze, hogy a lakosságnál keletkező hulladékot, ugye ami a műanyag-, üveg-, és fémhulladék egy bizonyos részéhez kapcsolódik, ez kerüljön vissza a körforgásba, legyen összegyűjtve és újrahasznosítva. Ehhez most a pénzt, mint motivációs eszközt használják fel – mondta el Musits Róbert, az IMRO DDKK Nonprofit Kft. ügyvezetője.

A csaknem egy hónapja elindult rendszerrel kapcsolatban már említett hiányosságok vélhetően idővel megoldódnak majd. A nagyáruházak mellett egyre több kisebb alapterületű üzlet kíván csatlakozni az akcióhoz, illetve a szakemberek a kis falvakban élők visszaváltására is igyekeznek megoldást találni, például a kézi visszaváltás lehetőségének bevezetésével. Hiányosságok ide vagy oda, a rendszer igenis működni látszik: a felmérések szerint eddig mintegy 2 és fél millió visszaváltás történt, ami az elmúlt évek újrahasznosítási statisztikáihoz képest egy nagy előrelépés.

SZABÓ Fanni

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. július 31-ei számában)

 

Minden jog fenntartva! © KANIZSA MÉDIAHÁZ Nonprofit Kft.