Ásó, Kapa, Gereblye 120. - Meglepetések a templom mellett

Az aszály minden kiskerttulajdonost érintett az idei nyáron, ám még mindig lehet látni olyan területet, amelyen megakad az ember szeme. A növények nem csupán élnek – szépek és burjánzanak a sánci Besenyő és Új élet utca sarkán lévő birtokon.

Az északi szél ellen folyamatosan védekezni kell a saroktelken élőknek, így a sövénynek sajátos funkciója van a telken. Az örökzöldek mostanában a házaknál és a közterületen is pusztulnak, de a sánci Smolczéknál nem – fenyők segítik a védekezést, a sövényt Douglas, Luc és egyéb fajták adják. A kapun átlépve elcsodálkozik az ember a virágokon, az öreg fákon, az árnyékban hűsölő macskákon. Csendet és nyugalmat áraszt a kert. – Macskákból több is van, mint kellene – mondta a háziasszony, Smolcz Lajosné Margit. De elférnek. Ott, kicsit hátrébb vannak a tyúkok, akikre egy kakas vigyáz. Tojással ellátnak minket. Mi pedig őket mindig, minden nap friss zölddel, hiszen a kert kitermeli azt, amire szükségük van – mondta el elöljáróban Margit.

De nézzünk csak körül. Rengeteg érdekességet tartogat a piciny birtok, a sánci templom árnyékában. Laikus szemmel nézve például egy „paradicsomfára” csodálkozhat rá az ember, ami pedig nem más, mint egy kúszó koktélparadicsom. A háziasszony szerint a titka abban rejlik, hogy egyrészt unokája kedvéért ültette, másrészt jó helyre került a palánta. Folyamatosan érik, a  mama szeme fénye pedig folyamatosan eszegethet róla. De nem ez az egyetlen dolog, amit Margit unokájával együtt cselekedett a kertben. Másodvetésként ugyanis – amikor a hagyma és a saláta már kikerült a földből, egy-két szem kukorica el lett ültetve, a csemgefajta mellett pattogtatni való is fejlődik a kertben. Ami nem túl nagy, de folyamatosan ontja a termést. – Nem szeretem az üres földet kapálgatni. Ezért mindig rakok bele valamit. Paprikából az idén nagyon sok lett, csípős, aztán pepperoni, a hagyományos fehér húsú TV paprika, de fűszerpaprikám is van. Ezekben a napokban éppen ezzel vagyok elfoglalva. A fűszernek valót felfűzöm, kiszárítom, aztán ledarálom. Ez nem olyan, mint a bolti. De az idei nyár bizony furcsaságokat hozott. A növényeket öntözni kell, az összeset. Van ugyan kerekes kútunk, de az idei nyár furcsa meglepetéseket hozott. A körtefánk például roskadásig van gyümölccsel. Nagyon meglepődtem. A málna, a szeder, a szilva is szépen termett idén. Én már befőztem mindent, lekvárt, kompótot, a mélyhűtőbe is jutott a gyümölcsökből, sőt a szomszédoknak, barátoknak is – sorolta Smolczné.

De persze az örömbe üröm is vegyül, bosszúság nélkül nincs kertművelés, és nem csupán a hőhullámokról van szó. Több sánci ember panaszkodik arra, nagyméretű lyukak vannak a kertben, a tulajdonosok földikutyára gyanakodnak. A sarki telken Smolczéknak is meggyűlt a bajuk a jelenséggel, amellyel kapcsolatban tanácstalanok. Akármi is van a föld alatt, nem pusztán a zöldségeket pusztítja, a gyümölcsfák gyökérzetét szintén támadja a kártevő. Viszont a föld tápanyag-utánpótlása kapcsán sajátos módot alkalmaznak Smolczék. – A talaj itt agyagos. Mi nem komposztálunk, a nyesedéket, amit hasznosítani lehet, nem tesszük a biokukába. Nem is várjuk meg például fűnyíráskor, hogy száradjon. Azonnal visszaforgatjuk a földbe. Abban a pillanatban. Kora tavasztól késő őszig. Az esetleg parlagon lévő terület is kap belőle, a párom rögtön beforgatja kapálógéppel. Lazítja is a talajt, egyúttal tápanyagot ad, nálunk ez nagyon bevált – mondta el Margit.

A konyhakertben van még paradicsom bőségesen, a paprika is a gazdasszonyra vár, de a káposzta, a zeller, a kerekrépa még fejlődik – a kert tulajdonosának a hőség ellenére is még rengeteg örömet – és nem utolsósorban munkát tartogat.

VINCZE Adél

fotó: BAKONYI Erzsébet

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. augusztus 14-ei számában)