Tanulás helyett a magolás?

Új korszak kezdődött a hazai oktatásban, a diákok már a megváltozott kritériumoknak megfelelően írták meg az vizsgát.

Új korszak kezdődött a hazai oktatásban 2024. május 6-án. Ezen a napon ugyanis először írtak a diákok az új kritériumoknak megfelelő magyar nyelv és irodalom érettségit. A szakemberek szerint a változások megnehezítették a felkészülést az idei vizsgára, ráadásul a megszerzett tudás helyett a lexikális ismeretek is előtérbe kerültek.

2021-ben jelentették be, hogy megreformálják magyarból az írásbeliérettségi-vizsgadolgozat összetételét. A döntés akkor felháborodást váltott ki, a Magyartanárok Egyesülete akkor 80 éves visszalépésnek minősítette a változtatásokat. Álláspontjukat azzal indokolták, hogy a valós tudás átadása és az irodalom megszerettetése helyett innentől az előre betanult információk kerülnek előtérbe a tárgyban. Eredetileg már a 2023-as vizsgázók is az új rendszerben adtak volna számot tudásukról, ám végül az idei 73 472 diák volt az, aki mástípusú dolgozatot írt, mint testvérei, idősebb barátai vagy szülei.

Jelentős változás volt, hogy nyelvtani kérdések is bekerültek a szövegértési feladatok közé, a hosszabb szövegalkotásnál már nem lehetett összehasonlító elemzést írni. A legnagyobb felháborodást az keltette, hogy a rövid szövegalkotási feladat helyett lényegében egy irodalmi műveltségi teszt került a vizsgadolgozatba. A 20 pontot érő feladatlapban szinte bármilyen, az előző években tanult témakör előkerülhetett, így sokak szerint a túlterhelt vizsgázókra csak további terhet rótt ez a feladattípus. Az általunk megkérdezett pedagógus szerint a változásokkal nehezebb volt az idei magyar érettségi, ráadásul a szövegértés is az átlagnál több adatot tartalmazó, nem könnyen értelmezhető szöveg volt és a kifejtős feladatoknál is komolyabbak voltak a kritériumok.

– Volt, aki ha nem is elengedte, de azt mondta, hogy amit tud, azt beírja, a többire tippel és beírta azt, ami eszébe jutott. Néhány ember készült csak komolyabban. Gyakoroltunk ilyen feladatlapokat a második félévben, de sokan úgy érezték, hogy nincs kapacitásuk erre és nem tudnak felkészülni és inkább elengedik ezt a 20 pontot is akár és a szövegértésre és a műelemzésre koncentráltak. Szerintem aránytalanul volt elosztva a dolgozat, másfél órájuk volt a szövegértésre és a tesztre, ami kevés, a második felét pedig sokan jóval előbb leadták – mondta el Szabóné Konkolyi Teréz, a Piarista Iskola magyar-történelemszakos tanára.  

A júniusi szóbeli magyar érettségi szintén változásokon esett át, a korábbi hat kötelező életműtétel mellé ugyanis további írók és költők munkái is bekerültek, így a vizsga második szakasza sem ígérkezik könnyebbnek, mint az elmúlt években.

KÁLOVICS Tibor

(Megjelent a Kanizsa Újság 2024. május 15-ei számában)