Elterjedő ragadozó
Zala vármegyében is rohamosan növekszik az aranysakál-populáció. A közepes termetű ragadozó mintegy 25 éve kezdett elterjedni hazánkban. Az emberre ugyan nem veszélyes, de manapság már nem csak az erdei vadak számát tizedeli, hanem a falvakba, városokba is előszeretettel jár be zsákmányszerzés céljából.
A Kanizsa Tv tudósítása a képre kattintva érhető el.
Az aranysakál napjaink meghatározó ragadozója Magyarországon – fogalmazott Góber Zoltán, az Erdészeti Dolgozók Vadásztársaságának elnöke. Ennek a kutyafélének az utóbbi évtizedekben óriási térhódítása volt, ma már az ország egész területén gyakorinak számít. Az erdei nagyvadakra, mint az őzre és a szarvasra is veszélyt jelenthet, de a vaddisznócsordák kicsinyeinek levadászása sem okoz neki gondot. A rókától eltérően falkában vadászik, így az eredményessége is jóval nagyobb. A szakemberek különböző módszerekkel igyekeznek kordában tartani a populációt, kevés sikerrel.
- Mind a vaddisznónál, mind a szarvasnál megjelent már a predációja, ragadozása. Tehát minden úgymond hasznos vadfajnak a szaporulatára kiemelten veszélyes, ha lehet így mondani. Ez ellen mi főleg puskával, illetve a törvény adta lehetőségek között csapdázással igyekszünk védekezni, de azt tudom mondani, hogy az eredménye nem túl sikeres. Egy nagyon intelligens, és nagyon alkalmazkodó emlősről, ragadozófajról van szó – mondta Góber Zoltán, az Erdészeti Dolgozók Vadásztársaságának elnöke.
Nem csak az erdőben, de akár városokban is találkozhatunk aranysakállal. Ilyenkor az állatok természetesen nem emberi társaságot, hanem életteret keresnek. Az elhagyatott épületeket, telkeket különösen kedvelik, de a baromfiudvar is hívogató lehet egy éhes ragadozó számára.
- Az, hogy megjelennek sok esetben urbanizált környezetben, ez vagy azt jelenti, hogy olyan életfeltételek alakultak ki számukra egy elhagyott porta vagy egy elhagyatott gazos csík mentén, ahol megtalálják a búvóhelyet, esetleg könnyen élelmet találnak. A vaddisznó esetében ez főleg jellemző országosan, hogy behúzódik a városok, lakott területek közelébe, és ott az elhagyott hulladéklerakóknál, szemeteseknél próbál könnyen táplálékhoz jutni, illetve táplálékot keresni és találni – fogalmazott Góber Zoltán, az Erdészeti Dolgozók Vadásztársaságának elnöke.
A szakember hangsúlyozta, akármilyen környezetben is találkozunk vaddal, ne próbáljuk őket megközelíteni, főleg ne megsimogatni. A sokak által rettegett veszett rókáktól Magyarországon ugyan nem kell félni, mégis jobb, ha nem zavarjuk az erdő élőlényeit. A témával bővebben is foglalkozunk Dombvidék című magazinunk következő számában.
SZ.F.
(Borítókép: Kanizsa TV)