A szakrális ereklye kálváriái

A Szent Korona belföldi és külföldi menekítéseiről szóló előadással folytatódott a Hadtörténelmi Esték programsorozat a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Pálffy Géza, a téma elismert kutatójaként számos érdekességet osztott meg az érdeklődőkkel, a magyarság egyik legfontosabb szimbólumáról. 

2012-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával hozta létre a Lendület Szent Korona Kutatócsoportot Pálffy Géza, hogy feltárják a szakrális ereklye történetét. Kutatásaik eredményeként az elmúlt évtizedben több, mint két tucat kötetet jelentettek meg, 13 nyelven. Az államiság ezeréves jelképe számos kalandosnak nevezhető történet főszereplője volt.

- Egy kimutatást is végeztünk arról, hogy hány kalandja is volt a koronának. Kalandok alatt polgárháborúkat, háborúk alatti menekítéseket, szállításokat, országjárásokat, különleges közszemléket, elásásokat, ládafeltöréseket értünk. Ma majdnem 100-nál tartunk már, tehát több mint 90 kalandot sikerült rekonstruálni – mondta Pálffy Géza.

Pálffy Géza előadásában 1205-től egészen az Egyesült Államoktól való 1978-as visszavásárlásig és a 2001-es koronaúsztatásig vette sorba a Szent Koronával kapcsolatos eseményeket A leginkább eseménydús időszaknak a 17. és a 19. század számított.

- A 17. század gazdag a török háborúkban, polgárháborús eseményekben Magyarországon. Ez magyarázza a sok kalandot, illetve a külföldre vitelt. Akkor háromszor is menekítették a bécsi kincstárba, de kevésbé ismert, valójában senki sem gondolná, hogy még a svédek elől is kellett menekíteni a magyar Szent Koronát, 1645-ben, amikor a 30 éves háborúban az Ausztria északi részét elfoglaló svéd csapatok elől Pozsonyból Győrbe menekítették – hangsúlyozta az előadó.

A Hadtörténelmi Esték programsorozat novemberben folytatódik a kiskanizsai intézményben.

K.T.

(Borítókép: Kanizsa TV)