A CSEND NEM REND

Státusztörvény elfogadva. A kormány újabb, önkényes döntésének köszönhetően, az amúgy is romokban álló oktatási rendszer sorsa megpecsételődött. Országos szinten sorra mondanak fel a pedagógusok, egyre kevesebb a szakos tanár. Hiába a tüntetések és demonstrációk, az ország vezetése a fejlődés helyett inkább az összeomlás felé tereli az oktatást. Az oktatást, ami minden országnak a legfontosabb befektetése lenne a jövő szempontjából – mondják a tiltakozó tanárok.

A hagyományos európai iskolarendszer célkitűzései között kiemelkedik az esélyegyenlőtlenségek csökkentése, a szociokulturális hátrányok kompenzálása. Békési Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének Zala megyei elnöke szerint a magyar kormány éppen ennek az ellenkezőjére törekszik. Ezt jól mutatja az is, hogy jövőre a mostani modern, európai jellegű érettségirendszert teljesen át akarják formálni, ahol ismét az évszámok, nevek, életrajzok magolása lesz a fontos. Ez főleg a 21. század lehetőségeit nézve hatalmas visszalépés. A rendszernek inkább az életre kellene nevelnie a diákokat, és nem utolsó sorban haladni a korral. Ennek megfelelően az iskolákban meg kellene ismerkedniük a mesterséges intelligenciával, fejleszteni kéne a kommunikációs készségeiket, és erősíteni bennük az együttműködés képességét. A szakszervezeti vezető szerint a felszólaló tanárok éppen ezt szeretnék elérni, meg persze egy kis megbecsülést.

- Két dolgot szeretnék hangsúlyozni. Sokan azt hiszik, hogy ez az egész politika, holott ez nem a pártpolitikáról szól. Elkeserítő, hogy bármilyen szakmai észrevétel érkezik a szakszervezet részéről, azt azonnal betolják az ellenzéki, politikai térbe. Emellett ez egyáltalán nem csak a pénzről szól. A bérek növekedésével is valószínűleg össze fog omlani az oktatás, és hosszú távon fenntarthatatlanná válik, hiszen a pedagógusok átlagéletkora 50 felett van, így 5-10 éven belül tömegek mennek majd nyugdíjba – fogalmazott Békési Tamás.

A tanári szakok pedig üresek az egyetemeken. Ha a felmondások alapján nézzük, a legrosszabb helyzet Budapesten van, hiszen egyes iskolákban akár 10-15 ember is otthagyta egyszerre az intézményt, de a megyeszékhelyeken, és a megyei jogú városokban sem sokkal jobb a helyzet. Az oktatási rendszer helyzetének alakulásában a diákok, a szülők, de maga az egész társadalom hatalmas szerepet játszik, hiszen ha nem állunk ki a tanáraink mellett, egyedül nem képesek olyan hangosak lenni, hogy a Parlamentben ülő, vakon és tudatlanul döntők meghallják őket. Békési szerint a kormány éppen ezt szeretné. Hogy csend legyen. Ezt szolgálja a státusztörvény is, hogy a pedagógusok végső elkeseredésükben elhallgassanak. Csakhogy mint tudjuk, a csend nem rend. A kanizsai helyzet is ezt látszik igazolni. A szerkesztőségünk által megkérdezett iskolák nagy része ugyanis nem kívánt nyilatkozni, egyedül Jakab Andreától, a Péterfy-Iskola pedagógusától kaptunk tájékoztatást a témában.

- A tanárhiánnyal kapcsolatban pontosabb lesz a kép augusztus végén, szeptember elején. A korfa alapján nálunk is kritikus a helyzet, sokan veszik igénybe a „Nők 40” lehetőséget. Itt is egészen biztosan lesznek pályaelhagyók, de még a körzetekhez való tartozás megváltoztatása is szóba jöhet annak érdekében, hogy a szülő egy számára megfelelőbb intézménybe járathassa a gyermekét – mondta el Jakab Andrea.

Kibeszélő című műsorunk múlt heti adásának vendégei Balogh Tünde zenetanár, az OKISB tagja, és Gondi Zoltán önkormányzati képviselő, szintén pedagógus voltak. Műsorvezetőnk kíváncsi volt véleményükre a státusztörvény elfogadásáról, a kérdésre mindketten hasonlóan feleltek. Balogh Tünde kiemelte, a művészetek tanításában még inkább kivitelezhetetlen lesz ez a rendszer.  

- Nálunk teljesen elképzelhetetlen a teljesítmény alapú bérezés, hiszen itt még jobban érvényes a differenciált oktatás, mivel egy évfolyamon belül nagyon sok adottságú, képességű kisgyerek tanul, így semmiféleképpen nem mérhető egy standard mérce alapján, hogy a tanár éppen, hogy tanít – árulta el Balogh Tünde.

Gondi Zoltán szeptembertől a 35. tanévét fogja elkezdeni pedagógusként. A hosszú idő alatt nagyon sok változást éltek már meg a tanárok a rendszerben, és nem éppen olyanokat, amik a javukra válhattak.

- Elvettek gyakorlatilag a pedagógusoktól minden fajta beleszólást, hogy az iskolában milyen pedagógiai program szerint tanítsanak, elvették tőlük a jogot, hogy a vezetőválasztásba beleszólhassanak, pár évvel ezelőtt a szakképzésben lévő tanároktól elvették ezt a címet, és most már csak oktatóként szerepelnek. Tehát sok minden engem most már nem lep meg, de nagyon bízok abban, hogy a jövő azért majd büntetni fog, és lesznek még számonkérések ezzel kapcsolatban – fogalmazott Gondi Zoltán.

Szerkesztőségünk kíváncsi volt a Nagykanizsai Tankerületi Központ véleményére is a témával kapcsolatban. Kérdésünkre rövid, de sokatmondó válasz érkezett. „Jelenleg a tanév előkészítése folyik, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a pedagógusok nyáron szoktak munkahelyet változtatni. A szükséges pedagóguskapacitások betöltése folyamatban van. A Nagykanizsai Tankerületi Központ a következő tanévben is mindent megtesz azért, hogy a gyermekek magas színvonalú oktatásban részesüljenek.”

A vezetőség véleménye tehát egyértelmű: nincs itt semmi látnivaló, menjen szépen mindenki a dolgára. Nem csak a Kanizsa Médiaház, de Gábris Jácint, az OKISB elnöke is próbált érdeklődni a tanárhelyzetről Nagykanizsán, ezért a legutóbbi soros közgyűlésen sokak kérdését tolmácsolta Balogh László polgármester felé, aki később hivatalos levélben a következő választ adta:

„Tisztelettel kérem, hogy megalapozatlannak tűnő kérdéseit és kijelentéseit óvatosabban kezelje abban az esetben, ha az valóban az esetleges problémák felöli tájékozódásra irányul. Amennyiben más célt szolgálnak felvetései, esetleg propagandaszagú, lejárató irány felé mutatnak, akkor továbbra is csak azt tudom mondani, hogy felelős képviselőként nincs szükség politikai hangulatkeltésre egy olyan fontos területen, mint az oktatás.”

Az Éljen Városunk Egyesület (ÉVE) reagálásában azt írta: a szintén pedagógus polgármester ezzel a kijelentéssel nem csak saját magát, de kollégáit is elárulta. Hiszen ha már a hatalmi pozícióban lévő pedagógusok is semmibe veszik kollégáikat, akkor kitől várhatnának segítséget? Ugyanezen a közgyűlésen azonban Schauta Marcell felszólalását követően megszavazták egy olyan szociális párbeszéd létrejöttét, ahol a döntéshozó szervek, a tanárok és diákok érdekvédelmi szervezetei egy asztalhoz ülhetnek. Az esemény várhatóan augusztusban valósul meg Nagykanizsán, amire országos szintű érdekeltséget remélnek a szervezők.

SZABÓ Fanni