Különleges jelentősége van a pünkösdnek a magyar néphagyományban

Különleges jelentősége van a pünkösdnek a magyar néphagyományban. A Szentlélek eljövetelének ünnepéhez számos szokás kapcsolódik a pünkösdöléstől kezdve, a pünkösdi öltözködésen át, a pünkösdi királynéválasztásig.



A hagyomány szerint a faluban kilenc kislány járta az utcát a pünkösdi királynéval, általában a legkisebb, legszebb leányzó töltötte be ezt a szerepet. Gyanó Szilviától megtudtuk, hogy az ünneplőbe öltözött gyerekek különböző dalok és táncok kíséretében kértek bebocsátást a házakba, némi jutalom reményében. Érdekesség, hogy mindig a királyné kapta a legkisebb részt a felajánlásból, mert a néphagyomány szerint ő dolgozott a legkevesebbet. Szívélyes fogadtatás esetén jókívánságokat tolmácsoltak a házigazdáknak, ha viszont nem látták őket szívesen, akkor lényegében megátkozták a tulajdonost.



– Amikor felemelik a kis királylányt, az azért van, hogy a kendteknek a kendere olyan magasra nőjön. Tehát egy kis agrármágia is van azon kívül, hogy a mély vallásos meggyőződés is motiválta a hagyományban résztvevőket. Amikor valaki esetleg nemszívesen vagy nem elég szívesen fogadta a kislányokat, akkor pedig leguggoltak és mondták, hogy dőljön el a kendteknek a kendere – mondta el híradónknak Gyanó Szilvia, a Thury György Múzeum néprajzos-muzeológusa.



K.T.



(Borítókép: Kanizsa TV)