Közgyűlési sorok
Túlzás nélkül lehet állítani, hogy Kanizsa rendszerváltás után íródó politikai életének legaktívabb heteit éljük. Februárban háromszor tartott közgyűlést a képviselő-testület, márciusban a tizedikei már a második, és jó eséllyel nem az utolsó.
Mindebben olyan nemzetközi történések is kulcsszerepet játszottak, mint az ukrán-orosz háború miatti menekültek érkezése és a konfliktus áldozatává váló, s nem mellesleg a város, valamint az önkormányzati cégek pénzét kezelő Sberbank-ügye. Március másodikán arról döntöttek – egyhangúlag – a városatyák, hogy kétmillió forinttal segíti Nagykanizsa a menekülteket, ezt az összeget pedig a Magyar Református Szeretetszolgálatra bízzák. Azóta már Nagykanizsa is befogadott olyan kárpátaljaiakat, akik a háború miatt kénytelenek voltak elhagyni otthonuk. Szerdai információnk szerint a Sportszállóban 35, míg a Cserháti-iskola kollégiumában 10 főt látnak el.
A banki helyzet is igencsak kényes. A Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján, Nagykanizsa mintegy 161 millió forint támogatást kapott a bérek kifizetésére a kormánytól. Ezt ugyanakkor csak az önkormányzati dolgozók honoráriumára költheti a város. Így még mindig van olyan önkormányzati cég, ahol a dolgozóknak várni kell a fizetésükre. Bár Balogh László az ügy kapcsán így fogalmazott: „rendezésre került az önkormányzatnál és cégeinél dolgozó munkatársak munkabérutalásának kérdése: mindannyian időben és maradéktalanul megkapják a munkabérüket”, kijelentését több érintett is cáfolhatja. A március 10-ei ülés – ami jó eséllyel nem az utolsó volt a hónapban – interpellációk szakaszánál már előkerült két érzékeny téma is, mindkettő Schauta Marcelltől. Ő világított rá ugyanis, hogy Szabó Szilárd felügyelőbizottsági tag két cégnél, holott fizetést csak egy esetben kaphatna. S felvetette még az önkormányzati képviselő a polgármesteri kabinet dolgozóinak Cseresnyés Péter kampányában való részvételét. Utóbbi kérdés a költségvetés kapcsán is folytatódott. Ahogy az várható volt, hosszas vita előzte meg a szavazást a városi büdzsé kérdésében. Több módosítást hozott az ÉVE-frakció, a legnagyobb vitát a reklám- és propagandakiadások 15 és félről másfél millióra, valamint a városmarketingre szánt forrás 17-ről kettő és félre csökkentése hozta. Ezen pontok kapcsán több fideszes képviselő, valamint a polgármester is visszautasította a kabinetet ért vádakat. Fodor Csaba ugyanakkor hangsúlyozta: ő nem akart ilyen finoman fogalmazni, ha ő döntött volna, „felrúgják a kabinetet”, hiszen munkaidőben segítik Cseresnyés Pétert. Hozott is egy módosítót a frakcióvezető, miszerint a polgármesternek be kell hoznia egy előterjesztést, ami pontosan leírja, hogy a kabinet szervezési csoportjának tagjai mivel foglalkoznak. Bizzer András ezt nyílt politikai támadásnak minősítette. Fontos változtatás volt még, hogy az élsportra szánt 50 milliót az ÉVE-frakció módosítása 100-ra, míg az uszodának ítélt 68 milliót 113-ra emelte, s a Médiaház számára is pozitívabb lehet az összkép, hiszen 98 millió helyett 120-at kap a cég, ez ugyanakkor még így is elmarad a 2020 előtti évek keretösszegétől.
Már a költségvetés tárgyalásánál elkezdődött a vita az 588 millióról. Szabó Szilárd, a Fidesz-frakció vezetője hozta szóba, hogy az ÉVE 1 év alatt sem tudta elkölteni ezt a forrást. Erre visszautalt többször Bizzer András alpolgármester és a polgármester is, szerintük már tavaly nyáron el lehetett volna indítani a fejlesztéseket. Horváth Jácint és Schauta Marcell is válaszolt az elhangzottakra, ha így tettek volna, az katasztrófát hozott volna magával a városi költségvetésre nézve, hiszen csak a Víztorony felújítása meghaladja az egész összeget, így a többi projektet vagy a város állja saját pénzből, vagy visszafizeti az azokra szánt összeget az államnak. Radics Bálint és Szabó Szilárd is sérelmezte, hogy csak olyan beruházások kerültek fel a listára, amelyek a Tulajdonosi Bizottság tagjainak körzeteihez köthetők. Erre Fodor Csaba válaszolt: ők ugyanazt a súlyozási elvet követték, amit Balogh László tavaly nyáron. Azt pedig nem lehet tagadni Horváth Jácint szerint, hogy korábban fél évet ült a listán a minisztérium, mivel nem olyan országgyűlési képviselője van a térségnek, aki ezt felhajtotta volna. Végeredményben a Víztorony felújítása innen kikerült, s egy másik pályázatot próbál rá nyerni az önkormányzat, bejött a BLG felújítása, és a kamerarendszer bővítése a Keleti városrészben, valamint a felhasználási határidőt 2023. december 31-re fogják módosítani.
A Modern Városok Program napirendjénél új információnak értékelte a többségi frakció, hogy az időkeretet kitolták 2026-ig, valamint az uszoda kapcsán szerepelt egy mondat, miszerint csökkentet módon lehet alkalmas az élsportra. Számos kérdés merült fel az ügyben, ám a BMSK képviselője ezúttal sem vett részt az ülésen. Szintén fajsúlyos döntés volt, hogy a Citromsziget épületét, az egykori laktanyát megpróbálják értékesíteni, s a Lazsnaki kastélyra és annak területére is kiírnak egy versenytárgyalást.
Mikó-Baráth György
(Fotó: Horváth Zoltán)
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2022. március 11-én megjelent számában olvasható