Hogyan látják a jövőt? – Fókuszban a zalai falvak

Számos tennivaló, nyeretlen pályázatok, törekvések a fejlesztés érdekében. Hosszasan lehetne még sorolni mindazon dolgokat, amelyek az aprófalvas Zala megyénket jellemzik. A települések vezetői viszont nem adják fel, bármilyen „színben” is pompázik az éppen regnáló kormány, a falvak első emberei a saját községükért dolgoznak.

A teljesség igénye nélkül, három Nagykanizsa környéki kistelepülés, vagy éppen nagyobb község polgármesterét szólaltattuk meg. A kérdés egy és ugyanaz volt: hogyan látják a jövőt, illetve, mi az, ami a településük fejlődése érdekében a legégetőbb. Hol látják a fennmaradási, fejlesztési és kitörési pontokat?

Kisrécse alig pár kilométerre található Nagykanizsától, egy nagyjából 200 lelkes kis faluról beszélhetünk. Tóth Lucia Krisztina hosszú évek óta vezeti és szívén viseli a település sorsát, erőt energiát feláldozva.

– A szennyvíz-elvezetés megoldott Kisrécsén, de egyedi szennyvízteleppel. Ez magasabb díjakat jelent, és nagyon régóta szeretnénk Nagyrécsénél rákötni a hálózatra, ami a vízmű és az itteni lakók dolgát is megkönnyítené. Ez az egyik legfontosabb tennivaló és törekvés, amit meg szeretnénk oldani. A faluházunk felújítása van a második helyen, ami hosszú évek óta húzódik, keresztbe tett nekünk az építőipari árak emelkedése. Harmadikként említeném a folyamatban lévő kerékpárút létesítését, hiszen a turizmus révén bekerülhetnénk a vérkeringésbe. Vonzerőnk a nemzetközi hírű Ludvig Művésztelep, amire büszkék vagyunk, de a falunak is tenni kell azért, hogy ide normális körülmények között ellátogathassanak az emberek. Ezek a legfontosabb feladataink – mondta el Tóth Lucia Krisztina, Kisrécse polgármestere.

Jó pár kilométerrel távolabb, az úgynevezett viharsarokban van Miháld. A régiek még ismerhetik ezt a kifejezést. Az utóbbi években talán az árvízkárt szenvedett miháldi tó miatt lett híres a település, de a vezetőségének több fejlesztési terve is van.

– Az egyik legfontosabb a vezetékes gáz hiánya a községben. Ennek a bevezetése nem csak nálunk, hanem Paton, Zalaszentjakabon és Sandon is szükséges lenne. Ennek óriási a bekerülési költsége, de kevés esélyt látunk. A másik a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése. Ennek elődeink csaknem 20 éve nekiálltak, hiszen összefogás kell a négy település között. Ez momentán nincs meg, de elkészítettünk egy pályázati anyagot az együttműködő településekkel, és reméljük, most 2022-ben lesz egy olyan kiírás, ahol befogadják a pályázatunkat – fogalmazott Gerő Sándor, Miháld első embere.

Miháld után pedig irány a karácsonyfák, vagyis a fenyők „fővárosa”, Surd. A község szépen fejlődik évek óta, megújult a kultúr központ és az óvoda, színvonalas rendezvények jellemzik a falu hírnevét. De itt is vannak még elképzelések.

– Egy bentlakásos öregek otthona kialakításán dolgozunk. A volt általános iskolát szeretnénk átalakítani, felújítani. Nagy igény lenne rá, Surd, Belezna, Nemespátró, Liszó, ezt a négy települést le tudnánk fedni. Az utak járdák felújítása nálunk is napirenden van, rengeteg ilyen tervünk van még – hangsúlyozta Kanász János, Surd polgármestere.

Az általunk megkérdezett településvezetők mindegyike egyetértett abban, szükség van a pályázati lehetőségekre, a támogatásokra. Ám a közmunkások foglalkoztatásának felülvizsgálatára szintén szükség lenne, a falvak mellett az egyének megélhetése miatt is.

Vincze Adél

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2022. március 25-én megjelent számában olvasható.