Éghajlatváltozás a társadalom címmel szerveztek konferenciát a Pannon Egyetemen
A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar (MFTK) Társadalomtudományi Intézete – a Tudomány Napja országos rendezvénysorozat részeként - konferenciát szervezett „Éghajlatváltozás és társadalom” címmel.
A Pannon Egyetem által vezetett Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratóriumban az egységes szakmai irányítás mellett a több tudományt és szakterületet egymásba integráló szemlélet érvényesül. Ennek egyik eredménye az intézmény MFTK Társadalomtudományi Intézete által szervezett szakmai konferencia, ahol a társadalom-, a természet- és a gazdaságtudomány elismert kutatói a legfrissebb tudományos eredmények fényében vizsgálták az éghajlatváltozás társadalomtudományi aspektusait.
Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora köszöntőjében kiemelte, nagyon örül, hogy a mindössze egy éve futó Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium már most ilyen fázisba érhetett el, hogy egy valóban multidiszciplináris szemléletű, országos szakmai konferencia szerveződött nagyon rövid idő alatt.
„Az éghajlatváltozás témaköre nem véletlenül multidiszciplináris – nem azért, mert ez manapság divatos szó a tudományban -, hiszen az éghajlatváltozás egy strukturálatlan probléma, amivel az emberiség nem nagyon tud mit kezdeni. A tudomány ellenben egyerősen diszciplináris, strukturált rendszer, ahol eddig a tudomány képviselői elbeszéltek egymás mellett. Így nincs más megoldás, minthogy a különböző tudományterületek képviselői párbeszédbe elegyednek egymással. Ennek egy kiváló fóruma ez a program, az Éghajlatváltozás és társadalom konferencia” – mondta el Dr. Gelencsér András.
Dr. Navracsics Tibor, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogyha az éghajlat változik, akár emberi tevékenység miatt, akár önmagától, amelyre az emberiség rosszul reagál, nagyon hamar össze tud omlani a társadalom.
„Egyre több szó esik a klímaváltozásról, amely talán megmagyarázhatja a múlt eseményeit is, és mintha mi magunk is egyre jobban odafigyelnénk a környezetünkre. Ráadásul ezzel a konferenciával párhuzamosan zajlik Glasgowban az éghajlatváltozás hatásait vizsgáló világcsúcs, ami mind azt mutatja, hogy az elsődleges feladatunk talán most az, hogy megtaláljuk a klímaváltozás okait, magyarázatát, annak a dinamikáját és tendenciáját. Másrészt, és talán a mi egyetemünk számára talán még fontosabb az, hogy megtaláljuk a társadalom adekvát válaszát a klímaváltozásra, ez pedig jelenleg a társadalomtudományok elsődleges feladatát jelöli ki” – tette hozzá Dr. Navracsics Tibor.
Dr. Navracsics Judit, az MFTK dékánja elmondta, az éghajlatváltozásnak súlyos következményei vannak a társadalomban, ezek kiváló kutatási lehetőségeket nyújtanak a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar oktatói és kutatói számára. „A megváltozott körülmények új kihívásokat jelentenek, amelyeknek a mai kor társadalmának meg kell felelnie. Újfajta szemléletet kell kialakítani az élhető társadalom érdekében. Nagy szerepe van ebben a pedagógiának, a politikatudománynak, a kommunikáció- és médiatudománynak, de még a nyelvtudománynak és az irodalom- és kultúratudománynak is a társadalomtudomány mellett. A pedagógusok felkészítésében a figyelmet a megváltozott körülményekre kell irányítani, és a felsőoktatásnak ki kell jelölnie azokat az irányokat, amelyek hozzásegítik a leendő tanárokat az újfajta szemlélet elsajátításához, az új helyzetben való tájékozódáshoz” - emelte ki Dr. Navracsics Judit, a Pannon Egyetem MFTK dékánja.
„A Nemzeti Labor multidiszciplináris kutatásában Karunk alprojektje az éghajlatváltozás társadalmi aspektusaira összpontosít. A természeti folyamatok és jelenségek ugyanis az emberi létre gyakorolt hatásuk alapján kapják meg súlyukat. A „Mit tehetünk a kialakult helyzetben?” kérdés válaszát keresve a természet és a társadalom objektív tényezőit egyaránt számításba kell venni. Ennek a globális kihívásnak kétség kívül vannak megváltoztathatatlan, visszafordíthatatlan elemei, ezért az alkalmazkodás lesz a kulcsfogalom. Alkalmazkodni – de mihez, ki és hogyan? Attitűdvizsgálattal, médiaelemzéssel, disszeminációs tartalmak, oktatóanyagok létrehozásával követjük ezeket az alapvető irányvonalakat” – tette hozzá a konferencia egyik főszervezője, Dr. András Ferenc, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója.
A megnyitó ceremónia zárásaként a Pannon Egyetem együttműködési megállapodást írt alá a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesülettel. Szalay Tímea az egyesület elnöke hangsúlyozta, az együttműködés már évtizedek óta működik, hiszen a Pannon Egyetem falai közül nőtte ki magát a tevékenységük, és reméli, a megállapodás aláírása még szorosabbra fogja fűzni a két intézmény közös munkáját.
A konferencián plenáris előadás tartott Dr. Gelencsér András Kellemetlen igazságok címmel, Dr. Aczél Petra Jövő-sokk és jövőképesség – Új nézőpontok és mérések a globális változások megértésében címmel, Dr. Pap Norbert, MTA doktor Mordortól Mohácsig: a mohácsi csatatáj földrajzi jellegének változásai az elmúlt 500 évben címmel, valamint Dr. Földvári Gábor Klímaváltozás és kórokozók: kedvezőtlen kilátások és a kiút címmel. A konferencián három szekcióban mintegy negyven előadást hallgathattak meg az érdeklődők a témában.
(Borítókép: Szabó László/Pannon Egyetem)