A város legértékesebb műemléke

Az Alsóvárosi templom, hivatalos nevén Szent József Plébániatemplom, a város legértékesebb műemléke. 1702-14 között épült a lerombolt vár tégláiból, köveiből a ferencesrendi szerzetesek számára. A templom főhajós és egy mellékhajós rendszerű. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek láthatóak, mellékhajójában díszes mellékoltárok találhatóak.

Templomjáró sorozatunkban a Szent József Plébániatemplom mindennapjairól is szerettünk volna beszámolni olvasóinknak. Telefonon, és levélben történt kérésünkre az alábbiakat válaszolta Csorba Tamás plébános: „Megkeresését köszönöm, oktatási időszakban nem áll módomban velem nem egyeztetett, határidős feladatok elvégzésének vállalása. A plébánia életéről, a templomról, minden szükséges információ megtalálható a Facebook és a weboldalunkon, a rendszeres időszakonként megjelenő Alsóvárosi Harangszó kiadványunkban, illetve a templomról kiadott és bemutatott könyv lapjain. Saját sajtófelületeinken minden sajtónyilvános eseményről és a tervezett programokról tájékoztatást adunk.” Lapszámunkban a Plébános Úr javaslatának megfelelően jártunk el.

„A ferencesrend 1410-ben telepedett le Nagykanizsán. A várban lévő ősi templomnak a védőszentje Szent Péter volt. Ezt a várat mocsár vette körül, ezért nem tudták a törökök sokáig bevenni, míg végre 1600-ban elfoglalták. A vár 90 évig volt a törökök birtokában. A vár elfoglalása után a törökök elűzték a ferenceseket és templomukat muzulmán imaházzá alakították. Mivel a jezsuiták értettek a gyógyításhoz, a törökök szerették őket, letelepedésüket megengedték és a várban kápolnát építhettek Nagyboldogasszony tiszteletére.

Az erődítmény visszafoglalása után Berge György, a vár parancsnoka megfelelő helyet adott a ferenceseknek, akik újra megtelepedtek Nagykanizsán és kolostort, templomot építettek a vár köveiből. Lipót császár ugyanis leromboltatta Kanizsa várát s benne a jezsuita kápolnát is, mivel a vár a kurucok vára volt. Az új ferences templomot – Berge György kívánsága szerint –, Szent József tiszteletére építették. 1714-ben a templom már istentiszteletek végzésére alkalmas, építését azonban csak 1816-ban fejezték be egészen.

Az Alsóvárosi templom, hivatalos nevén Szent József Plébániatemplom, a város legértékesebb műemléke. 1702-14 között épült a lerombolt vár tégláiból, köveiből a ferencesrendi szerzetesek számára. A templom főhajós és egy mellékhajós rendszerű. A falakon és a szentély kupoláján stukkós domborművek láthatóak, mellékhajójában díszes mellékoltárok találhatóak. A főbejárat mellett elhelyezett szenteltvíztartót egykori török sírkőből faragták. A főoltárképet Gaspar Franz Sambach festette 1770 körül. A szószéknek a város kegyura, gróf Batthyány Lajos volt a megrendelője. A városi testületek és polgárok által készíttetett oltárképek és faragványok a ferences ikonográfiát követik, valószínűleg a rendi műhely munkái. Legnagyobb értékűek a barokk faszobrok, továbbá megtekintésre érdemesek a sekrestyében lévő faragott barokk szekrények is. Ugyancsak barokk stílusú a kétszintes ferences kolostor. Fő része egy belső udvart körülzáró négyszögletes épület, amihez egy L alakú szárny kapcsolódik. Tágas ebédlőjének mennyezeti freskói tönkrementek, szép intarziás ajtaját ma a múzeum őrzi. A kolostor később a Zrínyi Miklós Fiúkollégiumnak, majd a Városi Könyvtárnak adott otthont.”

A plébánia közösségei között megtalálhatók a bérmálkozók, a Szent József kórus, a Gyermekkórus, a Férfi imacsoport, a ministránsok, a Rózsafüzér társulat, a Mária-kör, az Olvasó-kör, a Szegély imacsoport, az Ifjúsági Közösség és a Plébániai tanácsadó testület.

A Ferences Rendház a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartományé. A kolostort a Ferences Rend 99 évre az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta, a templom pedig a kaposvári püspökséghez tartozik. A Ferences rendház felújítására 2016-ban 4 milliárd Ft-ot adott az állam.

Az Alsóvárosi templom filiális temploma a palini városrészben található, ahol 1956-ban iskolateremből alakítottak ki egy szerény kápolnát. Az új templom Baránka József tervei szerint 1989-ben készült el, ekkor szentelte fel Nagyboldogasszony tiszteletére Szendi József veszprémi püspök.

A templomhoz az anyaegyházközség, a Szent József Plébánia segítségével, és az egykori plébános, Horváth Lóránt irányításával új közösségi terem is épült, melyet a templom búcsúnapján, szentmise keretében áldott meg Balás Béla akkori kaposvári megyéspüspök.

Bakonyi Erzsébet

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. október 15-én megjelent számában olvasható.