A klímabarát Balaton-parti település, amely élen jár a környezetvédelem és a fenntarthatóság témájában
Gyenesdiás, a kellemes hangulatú, gyönyörű Balaton-parti település nemrég elnyerte a községek kategóriájában a klímabarát díjat, amely nemcsak a fizikai, kézzel fogható beruházásoknak, hanem a közösség szintjén is megvalósuló előremutató és jövőépítő kezdeményezéseknek is köszönhető.
A Jövő TV erről készített átfogó interjút Gyenesdiás polgármesterével, Gál Lajossal, aki mesélt nekünk a lokális és közösségi akciókról, amelyek segítik a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a természeti kincsek megőrzésének folyamatát.
Jövő TV: Önnek, mint a település polgármesterének, kifejezetten fontos a természet- és környezetvédelem. Hogyan kezdődött ez az Ön életében?
Gál Lajos: Én természetvédelmi szakmérnök vagyok, és több olyan jellegű környezet- és természetvédelmi publikációval foglalkoztam régebben, ami feldolgozta egy kicsit az aktualitásait annak, hogy a környezet- és természetvédelem lakókörnyezetünkben miért fontos. Én már 1994 óta tagja lettem Gyenesdiás nagyközség önkormányzata képviselő testületének, és egy évre rá próbáltam egy olyan szakmai aktívát összegyűjteni magam köré, mint képviselő, amely elsődleges szempontja az volt, hogy a természet- és környezetvédelem tudjon érvényesülni ebben a közösségben is.
Jövő TV: Az 1990-es években Gyenesdiás az elsők között fogalmazott meg települési környezetvédelmi programot. Pontosan mi állt ebben a programban és mi az, amit sikerült belőle mostanáig megvalósítani?
G. L.: Először környezetvédelmi rendeletet hoztunk, koncepciót alkottunk, különböző stratégiákat, hogy mégis mit lehetne a vizek védelmében, a talaj védelmében, a természetvédelemben, a hulladékgazdálkodásban változtatni. Ilyen vonatkozásban jöttek azok a kérdések, hogy mik a veszélyeztetett dolgok a környezetünkben, és miért fontos a hegységbe való kitekintés, a természeti értékek megőrzése, bemutatása. De ugyanígy a Balaton partján is, hiszen ott is voltak ugye vizes élőhelyek, amelyek tele voltak szeméttel, ezeket ki kellett szedni.
Tehát először elindult egy önkormányzati és civil szervezeti kapcsolatfelvétel, hogy akik erre fogékonyak voltak, egy közösséget alkossanak.
Az önkormányzat mindezeket a mondanivalókat befogadja, és ezt koncepcionálja. Így alakult, hogy később rendelet is született minderről, amelyben meghatároztuk a honos növényültetés mikéntjét, a hulladékszállítás rendjét a szelektív hulladékgyűjtés irányába, illetve a csapadékvíz megtartása miatt az ároktisztítások fontosságát a közterületeken. Fontos volt, hogy a talajvédelem így aktívvá váljon, tehát ne csak kivezesse egy közösségi tér a csapadékvizeket a területéről, hanem hasznosuljanak is ezek.
Sok olyan történet összeadódott ezekben a rendeletekben, ajánlásokban, koncepciókban, amikkel foglalkozott a képviselőtestület, olyan szinten, hogy ’98-ban már ezt külön bizottsági szintre emelte az önkormányzat. A környezetvédelmi bizottságba már beépítettük azt is, hogy a népi építészeti emlékek támogatására pályázatot írtunk ki.
Jövő TV: Mik azok az egyedi kezdeményezések/fejlesztések Gyenesdiáson, amelyek a környezetvédelem és a klímavédelem érdekében most is aktívan működnek?
G. L.: Különböző akciók indultak el, szintén civil szervezetek bevonásával, mint az “egy ház – egy szőlő” akció, tehát minden házhoz minden udvarra, előkertbe ültetünk rezisztens szőlőt, hiszen előtte hegyközség volt Gyenesdiás.
Emellett madárkarácsonyt hirdettünk, tehát az énekesmadarak védelme érdekében minden évben több mázsa, aztán később több tonna szotyolát osztottunk ki két kilós kiszerelésekben, itt is bevonva civil szervezeteket. Készült erről egy térkép, hogy hol milyen énekesmadarak fészkelnek, és hogy miért fontos a kertvédelem a madarak által.
A különböző zöld civil szervezetek találkozását is megszerveztük egy-egy program keretében, például a jeles zöld napok ünnepén. Így szerveztük meg a Föld napi civil találkozót a gyenesdiási Nagymezőn, ez a Keszthelyi-hegység egyik kiránduló központja. Itt a Föld napjára emlékezve vetélkedők voltak, gasztro-kulturális rendezvények fölkarolva a néptáncot, népzenét, és bevonva a nemzeti parki munkatársakat ezekbe a programokba. Később ebből alakult az “Erdőben az iskola” illetve a “Vízen az iskola” program, hiszen nagyon fontos volt, hogy ne csak egy-egy jeles napkor, hanem beépítve a tanrendbe is alakuljon egy-egy nap, később egy-egy hét az erdőben és a vízparton a gyerekek javát szolgálva.
Szépen bontotta ki a szárnyait minden, ami a programozást is lehetővé tette, és 2001-ben alakult először a településen környezetvédelmi program.
Ez egy hatéves program, minden települési önkormányzatnak kell ilyet alkotnia. Ebben intézkedéseket soroltunk fel több vonatkozásban, mint a vízvédelem, talajvédelem, levegővédelem, környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, zajvédelem tekintetében, és minden évben a civil társadalmi nyomás szinte kérte, később pedig már megkövetelte, hogy tavasszal koncepció készüljön az intézkedésekről, ősszel meg beszámoltatta az önkormányzat környezetvédelmi bizottságát.
Jövő TV: Hogyan működik ez a környezetvédelmi bizottság?
G. L.: Ebben a bizottságban kitaláltunk egy új modellt, amelyben az önkormányzati képviselőkön túl megjelentek a külsős tagok és szakértők, civil szervezeti delegáltak, és mindenki elmondhatta a véleményét.
Tényleg ez a társadalmasítás vezetett oda, hogy egyre több ilyen akcióprogram valósult meg a környezettudatosság jegyében. Ezt a környezetvédelmi programot már harmadszor újította meg az önkormányzat. Szépen alakult az eredményesség is, hiszen többször elnyertünk olyan díjakat, amely felpezsdítette ezt a csapatot. Például Európa Tájdíjat nyertünk el önkormányzati és civil szervezeti együttműködőkkel.
Amikor megtudtuk, hogy a klímabarát települések szövetsége létezik, akkor a tagjává váltunk hét évvel ezelőtt. Engem később beválasztottak az elnökségbe, és mintatelepülése lettünk annak, hogy klímastratégiát alkosson egy országos szakértői csapat. Az országban öt település közül választották ki Gyenesdiást.
Közben én 2006-tól nem csak civil szervezeti vezető és képviselő voltam, hanem polgármester lettem, így ment tovább ez a folyamat. Végül eljutottunk oda, hogy a klímastratégia kapcsán elnyertünk egy komoly pályázatot, amelyben a gyakorlati módszerek és megvalósítások bemutatása zajlik a településen élők számára az iskolai, óvodai szinteken egyaránt. Természetesen nagyon lényeges volt, hogy pályáztunk a Klímabarát Település díjra, amelynek a község kategóriájában első helyezést értünk el.
Jövő TV: A közösségben hogyan jelenik meg a környezetvédelemért folyó munka?
G.L.: Civil szervezetek és az önkormányzat együtt vigyáz a fenntarthatóságra a településen, a vízparttól egészen az erdőkig nagyon sok akcióprogrammal, rendezvényszervezéssel, és tényleg olyan pályázatokkal, amik nemcsak a természet- és környezetvédelemre vigyáznak, hanem most már ott tartunk, hogy a táji, természeti és épített örökség védelme is fontos része a közösség munkájának.
Itt vagy civil szervezettel együttműködve adunk be pályázatokat, vagy az önkormányzat külön-külön, így értékmentés zajlik a mai napig, nem csak a természetes környezetünkkel kapcsolatban, hanem az épített környezetünknél is.
Jövő TV: Hogyan befolyásolta ezt az egész hozzáállást a településen a koronavírus-járvány?
G.L.: Talán egy újabb kihívás lesz a pandémia után a közösségeknek a védelme, hiszen erős volt nálunk a közösség, a harminc civil szervezetből nagyon sokan érzékenyek voltak a környezet- és természetvédelem témájára Gyenesdiáson, ellenben most látjuk, hogy ez az egy-másfél éves leállás mit hozott.
Azt a közösségi hangulatot mindenképpen szeretnénk összekovácsolni újra a pandémia után, amely talán nyitottá teszi az embereket egymás felé, másrészt a környezetük iránt, hiszen nem álltak le az akciók, a programok.
Tavalyig ezek gyönyörűen működtek. Amiben részt lehetett venni, például a források tisztítása, a patakvédelem, ezek továbbra is folytak. Most van egy nagyon szép projektünk, amelyben egy diási vízimalom rekonstrukciója mentén egy vízparti forrás-tanösvény kialakítása történt meg, előtte néhány évvel pedig dorogi tanösvényt alakítottunk ki.
Az a fontos, hogy a Balatonra látogató turista fogékony legyen a természet- és környezetvédelemre, menjenek el minél többen túrázni a Keszthelyi-hegységbe. A kerékpárosoknak és a túrázóknak nagyon sok helyet kitábláztunk. Most csináltunk egy herbáriumot gyógynövény-bemutatóval, benne vagyunk a “Living Garden” nevezetű programban, amelyben az értékes jelölőfajok felkutatása zajlik jelen pillanatban. Azt lehet mondani, hogy tényleg ebben a recessziós pandémiás időszakban tervezzük a jelent és a jövőt a közösségeinkkel, hogy hogyan tudnánk még több intézkedést megvalósítani a környezetvédelmi program, klímastratégia után minél szélesebb társadalmi bevonás mellett. Ezt nagyon fontosnak érezzük.
Jövő TV: A településen működik egy gyermekekből álló tanácsadó testület, amely a jövő generációjának képviseletében tud beleszólni a helyi ügyekbe. Pontosan hogyan kell elképzelni ennek a testületnek a működését, és például milyen ügyekbe van beleszólásuk, illetve milyen mértékben, módon?
G. L.: Való igaz, a klímastratégia jelen intézkedései közepette nekünk közben létrejött egy aranyos kis szerveződésünk: gyermek képviselőtestület vigyázta és segítette az önkormányzat munkáját, hogy mégis gyerekszemmel hogyan látják a települést.
Most ezek a gyerkőcök annyira fogékonnyá váltak a klímaérzékenységre, és olyan jó szakkörök vannak az iskolában és az óvodában is, hogy ennek következtében klímakövetekké váltak, és most már egy-két éve így is vannak felavanzsálva.
Olyan tudás- és tapasztalat átadás zajlik az iskolában, amiért ők időnként jönnek az önkormányzatra, mi elmondjuk a klímastratégia szerinti terveinket, intézkedéseket. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, csak arról van szó ilyenkor, hogy hogyan ne pazaroljuk az energiát, hogyan őrizzük meg vizeinket, és hogyan törekedjünk a szelektív hulladékgyűjtésnél.
Nagyon kis korban elkezdődik ez a környezettudatosság, és ezt viszik haza a gyerekek, és egyre többen kapcsolódnak be.
Ez egy jó folyamat, pláne annál is inkább, hogy látjuk milyen mértékben változik a környezetünk és a klíma, ezért az önkormányzat kötelességének érzi azt, hogy a gyerekeken keresztül ezt a fogékonyságot még inkább elérjük.
Fontos, hogy minden család úgy élje az életét, hogy holnapután legyen mit hátrahagyni az utókor számára.
Jövő TV: Hogyan tudja az önkormányzat elérni, hogy a helyi lakosokat is érdekelje a téma, és aktívan bevonódjanak a lokális környezetvédelembe? Milyen módszerek segítik az ökotudatosság növelését a lakosság körében?
G. L.: Jelen pillanatban az online módszer működik, hiszen 2019-ig ezt aktívan rendezvényeken szoktuk gyakorolni, bárhol a piactéren, különböző kiránduló helyszíneken, vagy zöld napokhoz köthető rendezvényeken, tehát nagyon tudatosan a közösségnek előadókkal elmondva, magyarázva és szemléltetve.
Most az online világban egy picit azt lehet mondani, hogy olyan előadásokkal, kvízekkel próbálunk kimenni az emberek elé, amelyekben fogékonnyá tesszük őket jutalmazás mellett, hogy minél többen regisztráljanak, kapcsolódjanak bele ebbe az egészbe.
Olyan témák merülnek fel, mint például hogyan lehet takarékoskodni az árammal, vízzel, hogyan lehet a csapcsöpögés által a különböző gazdaságtalan folyamatokat csökkenteni, ennek milyen kimutatható eredményei vannak, erről különböző ismeretterjesztő linkeket továbbítunk mindenki számára. De ugyanígy jelen van az téma is, hogy hogyan kell energiát nyerni, például a napenergiát felhasználni és az áramot feleslegesen nem fogyasztani.
A gyerekeken keresztül fogékonnyá tesszük a szülőket, hogy minden generáció vegyen részt ezekben a kvízekben, az online előadások meghallgatásában.
Aki minél többször meghallgatja, vagy aktív elérést produkál, őket jutalmazzak.
Tehát ezek az ösztönzők vannak bennünk, valamint az, hogy jelent pillanatban is próbálunk mindenről számot adni. Például dongóhotelt és lepkeházakat helyeztünk ki legutóbb, ezeket lefotóztuk és leírtuk hogy mit lehet róluk tudni. Fontos tehát, hogy vigyék haza a tudást akár online ajánláson keresztül is egy egészséges séta keretében.
Amire még mostanában rámentünk a környezettudatosság mellett, az az egészséges életmódra való áttérés. Van nekünk egy bio-piacunk, ami igazából termelői piac, de egyre több olyan áru érkezik, ami a helyi termék mellett igyekszik a bio vonatkozásokat is megtartani.
Működik ezzel együtt egy szezon bevásárló közösség, tehát azok a termékek, amelyek tényleg egészséges termékek, az előállító termelőtől közvetlenül a fogyasztóhoz kerüljenek.
Így akinek nagy piacozásra, csevejre nincs szüksége, azok igazából rögtön át tudják venni az árut. olyan ez, mint egy doboz-közösség.
Egyre többen kapcsolódtak be mind az érdeklődők, mind a termelők vonatkozásában is, és egyre különlegesebb alapanyagok, termékek és félkész termékek sora jelenik meg itt. Nagyon népszerű, és örülünk, hogy ez esetleg kicsit fellelkesíti a vállalkozókat, akik gyümölccsel, zöldséggel és esetleg olyan kisállat- és nagyállat tartásával foglalkoznak, amelyből kész, vagy félkész termékeket állítanak elő.
Amit még nem mondtam, hogy szintén a piacunk ad majd helyet hamarosan a palántavásárnak is. Van egy kertbarát kör, akik több ezer palántát osztanak ki a helyieknek ingyen és bérmentve egy adott darabszámig, fölötte megvásárolhatja mindenki azt a mennyiséget, amennyit el kíván ültetni.
Mi arra koncentrálunk, hogy az előkertek, hátsókertek és a nagyapáink és nagyanyáink szokásvilága a kiskerteken keresztül jöjjön elő, ne csak az alvó közösséget erősítsük, hanem tegyük aktívvá önmagunkat is. Hiszen gyönyörű az, ha valami a mi termékünk, mi termeltük meg.
Próbáljuk egy kicsit visszaszoktatni az embereket a természetes közegbe, ez kicsit a küldetésünk is, hogy az egészséges termékekkel együtt az egészséges lakókörnyezet így tudjon megjelenni.
Jövő TV: Gyenesdiás az aktív helyi közösség mellett azért nyaranta otthont ad az idelátogató turistáknak is, hiszen a Balaton közelsége és a nyugodt környezet rengeteg ember számára vonzóvá teszi a környéket. A nyáron fellendülő turizmus mennyire gátolja vagy nehezíti a helyiek környezetvédelemért folytatott munkáját?
G. L.: Az az igazság, hogy Gyenesdiás a rendszerváltás óta próbált vigyázni azokra a területekre, amelyek még egyben maradtak. Ilyenek például a valamikori legelőterületek, fennsíkok, erdő melletti területek és vízparti területek. A település olyan szabályozást választott már a 90-es évek óta, hogy a legminimálisabban beépíthető négyzetméter az a 800 vagy 1000 négyzetméteres terület. Ez azt jelenti, hogy itt bőségesen elfér a zöld a lakókörnyezetben. Ezen nem is kívántunk változtatni, mert tudjuk, hogy sok Balaton-parti önkormányzat abba a hibába esett, hogy ennek a felére, tehát 200-400 négyzetméteres parcellákba is osztogatta a területeit.
Ezért nálunk, ami egykoron volt, hogy a nyaralók és az állandó tulajdonjoggal rendelkező ingatlanok aránya kétharmad-egyharmad volt, ez most változott, és egyharmad-kétharmad lett, mert nagyon sokan beköltöztek.
A rendszerváltás óta megduplázódott a lakosságszám Gyenesdiáson: közel 2000 volt 1990-ben, és mostanra már 4170-en vagyunk.
Alapvetően tehát ez is oda vezetett, hogy a szobakiadás így ebben a természetes zöldövezetes formában nagyon jól működik, a nyaralók köre szinte átalakult kiadó lakóépületekké. Azt lehet mondani, hogy az itt élő családok kísérik a vendéget egyik helytől a másikig.
Nagyon sok közösségi területet hoztunk létre, például parkokat, játszóteret, a vízparthoz közel egy rendezvényterületet. Igazából ez a tisztelgés a múlt irányába egy picit talán a belerévedés abba, hogy a természetes lakókörnyezet település szerkezetének megtartása számunkra nagyon fontos.
Kiemelném még a civil közösséget, mert ez a civil közösség viszi előre tavasztól őszig rendezvényekkel az önkormányzati programokat. Örömmel sütötték a keszeget, kínálták a burgonyafesztiválon a burgonyát. Be tudtak mutatkozni civil szervezetek, és itt termett zöldség és gyümölcs a turisták számára is, amitől a piacunk még kedveltebbé vált.
Mondhatjuk, hogy nagy a település ilyen vonatkozásban, két nagy strandunk van, ennek a felvevő kapacitása egész magas.
Tehát amikor tele van Gyenesdiás, vagyis 4000-ről hirtelen 10 000-re növünk mondjuk egy júliusi hétvégén, akkor sem zavaró, hiszen mindenki zöld övezetben egymás zavarása nélkül megtalálja a pihenés és szórakozás különböző feltételeit, annak függvényében persze, hogy hol foglal szállást.
Mi próbáljuk ezt az arányt megtartani a következő időszakban is, és odafigyelni a turistákra.
Azt vesszük észre, hogy egyre többen nem a zajos, hanem a csendesebb pihenést választják az aktív turisztikai kínálattal együtt, ami a bakancsos, a túrázós, a kerékpáros, a vitorlázós, a csónakázós és a fürdőző turizmusról szól. Amikor aktív tánczene szokott lenni, az inkább a borfesztiválokkal és keszegfesztivállal van összefüggésben, ami talán azért fontos, mert ezek meg hagyományőrző rendezvények, amelyeknek a végén el is várják az emberek a táncos mulatságot.
Mégsem az tölti ki a mindennapjainkat, mint egyes településeken, hogy minél nagyobb, zajos attrakciót idehozzunk.
Talán ez még az öröme az idelátogató turistáknak, hogy itt Gyenesdiáson tényleg lehet pihenni és kikapcsolódni.
Pelva Csenge – Jövő TV