Egyre több az aranysakál
Az utóbbi években jelentősen elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon. Megközelítőleg 15 ezer példányra becsülik a hazai állomány méretét a szakemberek. Egyre gyakrabban érkeznek jelzések a szakemberekhez arról is, hogy lakott területeken belül, akár városok belső területein is látnak ilyen állatokat kóborolni.
Az aranysakál, más néven nádi farkas alapvetően a szürkületi és az éjszakai órákban aktív, de a kölyöknevelési és párkeresési időszakban nappal is megfigyelhetőek, mondta el Lanszki József. A Szent István Egyetem professzora hozzátette, a sakál családi csoportban él, a nőstény és a kan életreszóló párkapcsolatban élnek. Táplálkozási szokásait tekintve a kisebb rágcsálóktól kezdve a nagyobb, sebzett vadat is megeszik.
– A nagyvadfajoknak az állománynövekedése, mondjuk erdőgazdálkodási szempontból azért eléggé kérdéses. Az, hogy eszik malacot, meg eszik szarvasborjút vagy őzgidát az aranysakál, ez igazándiból ezeknek a fajoknak az állományát nem befolyásolja lényegesen. Lehet, hogy a növekedést egy kis mértékben mérsékli, de összességében nem negatív hatású – nyilatkozta Lanszki József, a Szent István Egyetem tanára.
Óvatos állat és igyekszik kerülni a lakott területeket és az emberek közelségét ezért nincs nagy esély arra, hogy egy erdei túra során találkozzunk velük.
– Amit egy túrázónak azért nem árt tudni, hogy a sakál, mint a róka ragadozó, húsevő. Ezért bizonyos betegségeket terjeszthet, ami az ember számára is veszélyes lehet. Ha mégis elhunyt tetemmel, vagy élő egyeddel összehozná a sors, akkor semmiképp se nyúljon hozzá, ne érintse meg és kerülje el több méteres körzetben – mondta el Páll Tamás, a Zala Megyei Vadászkamara alelnöke.
A szakember elmondta, az aranysakálnak természetes ellensége nincsen. Egész évben vadászható, de ahogy arról a Híradóban mi is korábban beszámoltunk, a Zalaerdő Zrt. csapdák kihelyezésével gyéríti az állományt.
K.R.
(Fotók: Lanszki József)