Ásó, kapa… – Miksa herceg Látóhegyen

Minden út Rómába vezet? Lehet. De sok út viszont Látóhegyre. Már sokadik alkalommal járunk rovatunk keretén belül a Nagykanizsa környéki dombokon, és ezúttal nem kedves nyugdíjasokhoz, hanem egy fiatal párhoz vezetett az utunk. A zöldségtermesztéssel kapcsolatos tanácsok ezúttal elmaradnak, de a természethez visszavágyó fiatalok tapasztalatai tanulságosak lehetnek.

A legtöbbször arról tudtunk beszámolni ebben a rovatban, hogy a hegyhátakat, a hegyhátak nyújtotta „gazdagságot” az idősebb generáció tudja leginkább megbecsülni, ők azok, akik gondozzák és rendben tartják őseik birtokait. Nos, van kivétel, nem is egy. A Nagykanizsát körülölelő dombokat nem egy fiatal pár vagy család választja otthonául.

– Annak idején, amikor keresgéltünk, rögtön kihúztuk a számításból Kiskanizsát, Miklósfát, Palint, a többi városrészt, mert ott közel, szorosan laknak egymás mellett az emberek. Ez a helyszín véletlenül jött. Sokat jártuk a környéket. Arra emlékszem, szép, tavaszi idő volt. Amikor megláttam, rögtön beleszerettem. Pont itthon is voltak az akkori tulajdonosok, pár hónapon belül ki is tudtunk költözni. Még családon belül is mondták, mit kezdünk ekkora telekkel. Messze van a város. Nem igaz. Gyalog is 40 perc alatt bent vagyok a városban – emlékezett vissza a fiatalasszony, Nagy-Jakab Jetta.

Természetesen adódott a kérdés: mi vezérelte az ifjú párt? Hiszen - talán nem túlzás - a többség a kényelmet keresi, a városi közeget, ahol egy hajításnyira van minden: bolt, bevásárlóközpont és társai...

– A természetközelség. A friss levegő. Nem utolsó sorban a gyermeknek is sokkal jobb. Beleszületett. Szó szerint itt tanult meg menni. A vakondtúrásokon keresztül. Ha három évvel ezelőtt megkérdezel, nem biztos, hogy ezt mondom. De most már tudom és látom. Az immunrendszerét is erősíti a friss levegő, a természet közelsége. Két éves lesz Miksa, és eddig egyszer volt beteg – mondta mosolyogva Jetta, a fiatal anyuka.

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a hatalmas terület mellett, rovatunk miatt sem. Mint az kiderült: korábban volt konyhakert is a nagy területen, de a gondozása nem fért össze „Miksa herceg” születésével és a csöppség gondozásával. De már a tervek között ismét szerepel. Gyümölcsfák viszont vannak, szép számmal, amelyek gondozása az apuka, Nagy Krisztián feladata. Beszélgetésünk során inkább hátrébb húzódott, de sikerült szóra bírni. A birtok ura szemmel láthatóan büszkén követte a terület egyik szegletéből a másikba kisfiát.

– 40-50 ingatlant megnéztünk itt a környező hegyeken, Nagykanizsa körül. Tényleg a véletlen műve volt, hogy ezt megtaláltuk – emlékezett vissza Krisztián.

Mint azt elmondta: ad munkát a terület bőven, heti több napot is, és itt nem csupán a fűnyírásról van szó. A gyümölcsös a birtok gazdájának igazi birodalma, mint minden területen, ez férfimunka.

– Szinte minden van. De különlegesség is, amit mi ültettünk már, mint például a gránátalma vagy a Harcz-kertészet egy-egy csodája. Emellett rengeteg almafánk van, egy-két meggy, cseresznye, sok őszibarackfa, és sárgabarack is található – mondta el Nagy Krisztián.

Távol a város zajától - a fiatalok elárulták, nem ők az egyedüliek a környéken- maximálisan elégedetten él a fiatal pár. A lassan két éves Miksa pedig megtanulja mindazt, amit elődeink, természetes módon, annak idején megtanultak. És miért emlegetjük hercegként? Rákérdeztünk a különleges névre. Nagy-Jakab Jetta elmondta: annak idején, várandósan keresgélt a nevek között, Miksát közösen választották férjével. És a történelemben egyet ismertek: Erzsébet királynő, vagyis Sissi édesapja volt Miksa herceg. Aki most Látóhegyen él.

Vincze Adél

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. április 9-én megjelent számában olvasható.