Ásó, kapa: Kitehetjük már a szépségeinket?

Több  hete benn' járunk már a tavaszban, ám ez a bizonyos „szeszélyes hónap”, az április idén valóban próbatételek sora elé állítja a kertészkedőket. A dísznövények már ontják a gyönyörű, buja virágaikat a fóliasátrakban, az árudákban és a piacokon, a virágszerető ember nagy kísértésnek van kitéve. A kérdés adott: nem lesz baja a virágaimnak a szabad ég alatt?

Szó se róla, tényleg egy nagyon furcsa április az idei – így kezdte mondandóját rovatunk kérdésére reagálva Fekete Péter. Az utóbbi évekre az jellemző, hogy a január és a február szinte enyhe, utána pedig jön a hideg, nem egyszer fagyos március és április – mondta a virágkertész. Elmondása szerint voltak páran az elmúlt hetekben, akik bátrabbak voltak, és kitették a növényeiket a teraszokra, balkonokra. Ők sajnos pórul jártak. A tavaszi hónapokban ugyanis – a tapasztalatok alapján – most már kötelező figyelni nap mint nap az időjárás előrejelzést. Ha kisebb fagyot jósolnak a meteorológusok, éjszakára védett helyre kell vinni a kinti növényeket, ha nem akarunk kárt szenvedni.

Április második felében egyre több a vásárló - és nagy úr a megszokás –, ilyenkor már fel szoktuk hozni a pince mélyéről is a virágainkat, de a lépcsőházakban, egyéb helyeken teleltetett növények szintén a levegőt, a napfényt kívánnák. - Azt is tudni kell, melyik balkonnövénynek milyen a hideg- vagy a fagytűrő képessége. Az emberek annyira már ismerik őket, meleg-, fény- és tápanyagigényes növényekről van-e szó. Oda kell figyelni az öntözésükre és a tápoldatozásukra, szépségükkel meghálálják – fogalmazott Fekete Péter.

Jó pap is holtig tanul – így tartja a mondás. Éppen ezért a rutinosabb kertészkedőknek nem árt az ismétlés, a kezdőknek pedig a tanulás. A balkonládák kihelyezésének időpontján kívül mire kell odafigyelni a következő hónapok során? - Többféle módszer létezik a balkonnövények tápanyag utánpótlása tekintetében. Az egyik, amikor már a földbe bekeverjük a tápoldatot vagy tápanyagot. Virulásukhoz már elég lesz a locsolás. A másik megoldás pedig a rendszeres, öntözéssel egybekötött tápanyag utánpótlás. Én azt szoktam javasolni a hozzám fordulóknak, figyeljék az adott szer csomagolásán olvasható utasításokat. Nem egyformák ugyanis. Az öntözéssel együtt végzett tápoldatozásnál nagyon kell figyelni arra is, melyik növényünk mennyi vizet igényel. Egy példa a muskátli. Bírja a szélsőségeket, és sok öntözést nem igényel. Ha viszont túl sok vizet kap... könnyen tönkremehet. Természetesen ez is időjárásfüggő, nagy melegben több vizet kíván. Hangsúlyozom még egyszer: oda kell figyelni! 

Végül egy plusz kérdést tettünk fel – olvasóink kérésére a szakembernek: Napos hely, félárnyékos oldal, folyamatosan tűzi a nap a teraszomat... kitehetek oda egyáltalán valamit? - Ismét a muskátlit említhetem, főként az állót. Ez a növény ugyanis a szélsőségeket is jól bírja, ellenálló. A hideggel ugyanúgy megküzd, mint a nyári forrósággal. A petúnia például vízigényesebb, ám a túlöntözés következtében ez a növény is tönkremehet. Nem említettük még a megfelelő földet, ami pedig az alapja mindennek, de gondolom, ezt jól tudja, kitapasztalta már mindenki. És megemlíteném még az angol muskátlit – ha már a különböző virágokat elemezzük. A hosszan tartó, nyári forróság ezt a növényt szemmel láthatóan is megviseli, meg is perzselődhet. Célszerű árnyékos helyre tenni kánikula idején. Hadd ismételjem magam, amit a kérdésekre szoktam válaszolni. Ki kell próbálni! Meg kell tapasztalni! Ha soha nem próbáljuk ki, nem fogjuk tudni, hogy adott helyen az a növény hogy fog viselkedni.

Vincze Adél

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. április 23-án megjelent számában olvasható.