Legendák ölelésében romlik tovább

A Romlottvár avagy Botszentgyörgy vára a mai napig felkereshető, romjai hatalmas fák között bújnak meg a miklósfai városrész határában, a Szentgyörgyvári hegy egyik domboldalán. A történelmet idéző és őrző terület jól megközelíthető, nem kell bozótvágó kés ahhoz, hogy a kiránduló eljusson a romokhoz. A Romlottvár állapota viszont azt sugallja, magára maradt.

Az egykori vár maradványait, történetét sokan ismerik a kanizsaiak közül, de a mai kor technikai vívmányainak köszönhetően elég beírni az internet böngészőjébe: Romlottvár Nagykanizsa. GPS koordináták, történeti leírások kalauzolják el a látogatókat arra a bizonyos pontra, ahol egykoron Botszentgyörgy vára állt. A területen hosszú évekig folyt ásatás Vándor László irányítása alatt. A több évtizedes újságcikkek, tudományos írások tanúsítják a helyben végzett ásatások eredményeit. Mátyás kori várkastélyról van szó, melyet a Bajna faluból származó Both család épített. A tudományos értekezések sokasága és a történelmi múlt minden érdeklődő számára elérhető, csakúgy, mint az egykori vár romjait körbeölelő legendák, Ezek szintén le lettek jegyezve.

Török kori legenda szól arról, hogy egy bég épített a Szentgyörgyvári-hegyen palotát, ahova Kanizsa környéki asszonyokat, széplányokat vitetett. Egy másik jegyzet szerint Pálos kolostor állt a területen. Szintén egy szóbeszéd pedig arra utal: romlott életű szerzetesek laktak itt, az elnevezése is innen ered: Romlottvár.

A dombtetőn nyugvó romok különleges hangulatot árasztanak, az arra tévedő turista csendben elmélkedhet, hogyan és miként éltek itt az elődök.

Most pedig a történelem sötét rejtelmeiből egy nagyot ugrunk egészen 2012-ig. Akkor több civil szervezet: a Miklósfai Kertbarát Kör, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, a Romlottvár Alapítvány tagjai több önkéntessel, az önkormányzat támogatásával szabadították ki az enyészetnek átadott romokat a burjánzó növényzetből. Egy nagyobb, magyarországi cég támogatásának köszönhetően emléktábla is került a domb lábához, amely az egykori vár történetét őrzi. Szintén abban az időszakban megjelent tudósítások tanúskodnak róla: voltak tervek arra vonatkozóan, hogy turistalátványossággá fejlesszék a Romlottvárat.

És azóta ismét eltelt tíz év: a műemlék jelenlegi állapotára egy közösségi oldalon működő amatőr fotós csoport bejegyzése után figyeltünk fel. Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója kérdésünkre válaszolva elmondta: A Romlottvár Alapítvány Deák-Varga Dénes főépítész nyugalmazása után megszűnt.

– Az alapítvány létrejötte Cseke Ferenc tanár úr nevéhez fűződik, így próbálták támogatni a Romlottvár környezetének rendbetételét és a hozzá fűződő kutatásokat. Később az alapítvány elnöke Deák-Varga Dénes nagykanizsai főépítész lett. Az alapítvány nyújtotta támogatásnak volt köszönhető a romok környékének rendbetétele a civil önkéntesek mellett – emlékezett vissza Száraz Csilla, aki szintén a szervezet kuratóriumi tagja volt.

A múzeum szívügyének tartja a Romlottvár emlékének fenntartását, az intézményben régészeti leletek is vannak, amelyek az ott zajlott ásatásokról származnak. Időszaki kiállítás is volt a témában, de a múzeum állandó tárlatán szerepel egy vitrin, ahol a Szentgyörgyvári-hegy földjéből előkerült tárgyakat lehet megtekinteni.

– Szeretnénk, ha a Romlottvár továbbra is a kirándulók célpontja lenne - erre eddig is folyamatosan volt példa - túrázó egyesületek, nyári táborokat működtető intézmények szervezésében látogatták a romokat a fiatalok. Régészként és civilként is támogatom a Romlottvár maradványainak megőrzését, a terület, a történet ismertetését – hangsúlyozta Száraz Csilla, a Thúry György Múzeum igazgatója.

Információink szerint a terület, illetőleg a romok sorsának kezelése önkormányzati hatáskörbe tartozik. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban feltett kérdésünkre a városvezetéstől lapunk nem kapott választ.

Vincze Adél

Fotó: Czigóth Sándor

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Kanizsa Újság 2021. március 12-én megjelent számában olvasható.